Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

cel és Bér térségéban található szénnyomokról. A verőcei lignitelőfordulás ról, a középső Cserhátban Alsótold térségében lévő lignitnyomokról és a pliocénkori Mátra, Bükk és Cserhát-alji lignitformációkról. A szorosabb értelemben vett Cserhátban Morgós-pusztánál, Dengelegnél tárták fel fúrásokkal a lignitet. Negyedkor (Kvarter) Két korszakra tagozódik, a pleisztocénra (dilluvium) és holocénra (alluvium). Pleisztocén A pannonvégi szárazföldi lepusztulással és feltöltődéssel keletkezett üledékek folyamatosan váltanak át a pleisztocén üledékekbe. Ezért a pannonrétegeket a pleisztocén rétegektől nehéz elkülöníteni. Összefüggő pleisztocén rétegsor a medencében nem alakult ki. A folyók, patakok völgye mentén létrejött teraszokon áthalmozott kavicsos, homokos agyag, széncsíkok, homokkő, kőszénrétegek képezik a pleisztocénkori üledékcsoportot. Nagybátony melletti bányaváros építkezése tárta fel az 5 méter vastag homokos kavicsból, homokból álló legalsó terasz rétegét, amelyben különféle csonttöredékek mellett mammutfogakat találtak. Holocén A folyók és patakok völgyeiben a pleisztocén korú rétegekre hordalékként agyag — homoküledékek, andezit — feltárások közelében andezitkavicsok rakódtak le. A Mátra hegység lábánál nagyobb, tőle távolodva egyre kisebb szemű az andezitkavics. A holocénrétegek mélyebb szintjén (a Dobroda völgy Litke környéki részén) barnakőszén-hordalék rakódott le. Az agyagösszletben szenesedéit növényi törmelékek és csigák fordulnak elő.