Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)
A bádeni emelet alsó szintjén bekövetkezett vulkánosság eredményeképpen keletkezett a Mátra, a Cserhát, a Karancs andezitje (Mátrai Vulkánit Formáció) nagy kiterjedésben és nagy vastagságban. Az andezittelérek sűrűn átszőtték (a medence északi területén József, Károly-akna) a nagybátonyi területen (Tiribes, Szorospatak, Ménkes) a széntelepeket, és azokat 10—20 cm vastagságban megpörkölték. A bádeni emelet felső szintjét az üledékek CaC0 3 tartalmának növekedése, meszes homok, különböző típusú mészkövek megjelenése jellemzi. (Fertőrákosi Mészkő Formáció). A mészkő felépülésében részt vettek a bádeni sekély tengerben tömegesen élő foraminiferák, mészalgák, korallok. Felső miocén A szarmata emelet alsó szintjén a bádeni rétegekre helyenként tufaszórásból eredő riolittufaréteg települt. A szarmata emelet a medence nagy részében kis vastagságban fejlődött ki, vagy teljesen kimaradt. A medence déli részén a Mátra és a Cserhát közötti zagyvái süllyedékben jelenik meg a szarmata rétegsor. A 200—250 méter vastag üledéksor alsó, tengeri és felső, szárazföldi mocsári kőzetcsoportra tagozódik. A tengeri üledéksor tufából, mészkőből, meszes homokból, kőszénnyomos, tufás, márgás agyagból tevődik össze. A szárazföldi üledékösszletet homokköves konglomerátum, mocsári agyag, andezitagglomerátum építi fel. Pliocén A pliocénkor időtartama 3—4 millió év. Kőzetrétegeinek vastagsága 0—70 méterre tehető a nógrádi barnakőszénmedencében. Két emeletre tagozódik: az alsó-pliocén vagy pannon és a felső pliocén vagy pontusi emeletre. A pannon üledékeknek a medence felépítésében nincs szerepe, mert ettől az időtől kezdve e terület szárazulat volt, a tenger dél felé visszahúzódott. Pásztó környékén található pannonkori tufás agyag a szarmatarétegek felett, melyek már az Alföld süllyedékéhez tartoznak. A pliocénkori fiatal hegységszerkezeti mozgások eredményezték az északnógrádi bazaltkitöréseket (Bazalt Vulkánit Formáció). A medvesi és szilváskői magaslatokon a bazalt lávatakaró őrizte meg a III. számú széntelepet a lepusztulástól. József akna és Károly akna bányamezejében a bányaműveléssorán bazaltteléreketharántoltak. Itt kell megemlékeznünk Noszky nyomán a felső miocénbe tehető és a Cserhát délkeleti szélén Szanda, Ber16