Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A bádeni emelet alsó szintjén bekövetkezett vulkánosság eredménye­képpen keletkezett a Mátra, a Cserhát, a Karancs andezitje (Mátrai Vulkánit Formáció) nagy kiterjedésben és nagy vastagságban. Az andezittelérek sű­rűn átszőtték (a medence északi területén József, Károly-akna) a nagybáto­nyi területen (Tiribes, Szorospatak, Ménkes) a széntelepeket, és azokat 10—20 cm vastagságban megpörkölték. A bádeni emelet felső szintjét az üledékek CaC0 3 tartalmának növe­kedése, meszes homok, különböző típusú mészkövek megjelenése jellemzi. (Fertőrákosi Mészkő Formáció). A mészkő felépülésében részt vettek a bá­deni sekély tengerben tömegesen élő foraminiferák, mészalgák, korallok. Felső miocén A szarmata emelet alsó szintjén a bádeni rétegekre helyenként tufaszó­rásból eredő riolittufaréteg települt. A szarmata emelet a medence nagy ré­szében kis vastagságban fejlődött ki, vagy teljesen kimaradt. A medence dé­li részén a Mátra és a Cserhát közötti zagyvái süllyedékben jelenik meg a szarmata rétegsor. A 200—250 méter vastag üledéksor alsó, tengeri és fel­ső, szárazföldi mocsári kőzetcsoportra tagozódik. A tengeri üledéksor tufá­ból, mészkőből, meszes homokból, kőszénnyomos, tufás, márgás agyagból tevődik össze. A szárazföldi üledékösszletet homokköves konglomerátum, mocsári agyag, andezitagglomerátum építi fel. Pliocén A pliocénkor időtartama 3—4 millió év. Kőzetrétegeinek vastagsága 0—70 méterre tehető a nógrádi barnakőszénmedencében. Két emeletre tagozódik: az alsó-pliocén vagy pannon és a felső pliocén vagy pontusi emeletre. A pannon üledékeknek a medence felépítésében nincs szerepe, mert ettől az időtől kezdve e terület szárazulat volt, a tenger dél felé visszahú­zódott. Pásztó környékén található pannonkori tufás agyag a szarmataré­tegek felett, melyek már az Alföld süllyedékéhez tartoznak. A pliocénkori fiatal hegységszerkezeti mozgások eredményezték az észak­nógrádi bazaltkitöréseket (Bazalt Vulkánit Formáció). A medvesi és szil­váskői magaslatokon a bazalt lávatakaró őrizte meg a III. számú széntele­pet a lepusztulástól. József akna és Károly akna bányamezejében a bánya­műveléssorán bazaltteléreketharántoltak. Itt kell megemlékeznünk Noszky nyomán a felső miocénbe tehető és a Cserhát délkeleti szélén Szanda, Ber­16

Next

/
Thumbnails
Contents