Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

All. számú és III. számú telep közét pala, homokkő, az I. számú és II. számú telepét palás agyag, homokkő tölti ki. A III. számú telepben az északi területen észlelt kettéválás a délnógrádi I. számú és II. számú telepekben is észlelhető. A kettéválás végeredményben elmeddüléshez vezet. Jelenleg a bányaművelés a nógrádi barnakőszénmedencében csak Nagy* bátony környékén az I. számú és II. számú barnakőszéntelepekben és három külfejtési területen (Pólyos, Csibaj, Nyirmed) folyik. Az I. számú barnakőszéntelepre parti kifejlődésű cardiumos, oncophorás agyag, homokkő, congeriás mészkő települ agyagpalás átmenettel. Vastagsága az északi partszegélyen 25—30 méter, Nagybátony térségében 1,5— 2,0 méter, helyenként ki is marad mint pl. Kányáson. Középső miocén Két emeletre, a kárpátira és a bádenire oszlik. A kárpáti emelet tengeri üledékekből és vulkáni képződményekből épül fel. Általában három rétegcsoportból áll: chiamysos homok, homokkő homok, agyagos márga (slir) középső riolittufa. A chiamysos (pectenes) homokkő és az agyagos márga sekély tengerpartközeli, illetve nyílttengeri képződmények. A chiamysos homokkő (Egyházasgergei Homokkő Formáció) átmenete a csökkent sósvízi és a nyílt sekély tengeri slirnek, a slir tengerparti kifejlődése. Jellegzetessége a szemnagyság gyors változása s a vastagság nagy határok közti ingadozása. A medence északi részén 100—110 méter, Kisterenyén 10—15 méter, Nagybátony térségében 0,2—1,2 méter. Az agyagos márgás slir (Garábi Slir Formáció) a medencében általánosan elterjedt a miocén tenger előrenyomulásának bizonyítékaként. Vastagsága 400—500 métert is eléri. A chiamysos homokkővel összefogazódik, ezért attól nehezen különíthető el. A középső riolittufa (Tari Dacit Formáció) a slir felső szintjében jelentkezik mint heves riolit—dacit vulkáni működés következménye, mely a nógrádi barnakőszénmedencében mindenütt megtalálható a kárpáti és bádeni emelet határán települt homokos üledék feküjében. A bádeni emelet kezdetén a vulkánokkal telitűzdelt szigettenger partján a hullámok koptató hatására konglomerátum, kissé távolabb a parttól tufás homokkő, tufás agyagos üledékek maradtak vissza (Sámsonházi Formáció). 15