Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

tulajdonosa a Hírlap Szövetkezet. Rendkívül kevertek a füzetszámozásai. Pl. a júniusi számain az 1. évf. jelzés van, a júliusin a 2. Augusztus első felében újra 1. évfolyamot ír, a második felében 2. évfolyamát. A 4. szám után a 28. következik — a dátum szerint is az 5.-t kellett volna írnia — és így tovább. (Érthetetlen és megmagyarázhatatlan!) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilapnak nevezi magát, s kategorikusan kijelenti „Lapunk már természeti minőségénél fogva is kizárja a politizálást és a pártállást, a nagy közönségnek pártkülönbség nélküli lapot kívánunk nyújtani".

48 Ehhez természetesen nem ragaszkodott következetesen. Rendszeresen csak a Szabadelvű Párt híreit közölte, kirohant az aratósztrájk és a szocialisták ellen. Egyéb rovataiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott, rendszerint semmitmondó fejtegetések formájában. Tárcái ilyen címen jelentek meg: A póruljárt anyós; Férjfogás — színvonaluk ennek megfelelően alakult. Höpner itt is indított melléklapot, ugyancsak Szabadság címmel. Mindössze egy számát ismerjük 1897. június 13-ról. A kétoldalas lap egyetlen cikket tartalmaz. Címe: Üdvözlet a kormánynak. (Ennyit érnek a szerkesztőségi programcikkek...). Ezzel gyakorlatilag be is fejeződött a sziráki lapkiadás ebben a században. Még két lapról kell említést tennünk, amelyekről nem derül ki, hogy valójában léteztek-e egyáltalán, de olyannyira kusza a sziráki lapkiadás, hogy nem zárhatjuk ki egyértelműen meglétüket. Az egyik állítólagos lap a Cserhát és Salgótarján címet viselte. A Sziráki Hírlap június 13-i száma szól róla imígyen: „azon olvasóközönség, akik az eddig ^Cserhát és Salgótarjánt lapra hátralékban maradtak..." küldjék be az előfizetési díjat. A másik lapról szintúgy ott olvashatunk egy közleményben: „A Cserháfés Vidéke czímű lap legutóbbi számában Szabó Ferencz, mint a Sziráki Közlöny volt szerkesztője ellen megjelent nyilatkozatomban áhítottakat, miután téves informátió útján vettem — visszavonom — és érte sajnálatomat fejezem ki. Höpner Gyula." Höpner vállalkozó szelleme azonban nem nyugodott. Szinte egyidőben a Sziráki Hírlappal Salgótarjánban is indított egy lapot Salgótarján és Vidéke címmel, s a két újságot párhuzamosan szerkesztette. (Esze Tamás szóbeli közlése szerint a két lap tartalma csaknem egészében fedte egymást!) 1897. június 6-án indult és az évben a 33. számmal szűnt meg. (Belitzky János még ezt a lapot is látta, sőt fotómásolatot is készített róla.) Azóta ez a lap is eltűnt az OSZK H ír laptárából. Tartalmáról csak 34