Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)
annyit tudunk mondani, amennyit az alcíme enged: társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági hetilap, ami persze semmitmondó. Néhány év múlva a salgótarjániak ezt írják róla: „Höpner Károly (sic) ellenzéki eszméit kívánta széthinteni az akkor még túlnyomólag liberális lakosság között.", s így szinte természetes, hogy belebukott vállalkozásába. Ugyanott olvasható egy említés egy másik, ismeretlen salgótarjáni újságról. Ezt a 90-es években Klein Albert szerkesztette, címe: Salgótarjáni Közügyek volt. Nem élt sokáig, a tapasztalatlan, fiatal szerkesztő nem tudta életben tartani a lapot. 49 Irodalmi-művészeti lapok A Röpke Ivek című lap, 1877. május 20-án indult és augusztus 16-ról ismert az utolsó száma. (Szalády szerint szeptemberben szűnt volna meg.) A mindössze tíz számot megélt lapot Komjáthy Jenő és Luby Sándor szerkesztette. Pontosabban szólva csak kilenc szám jelent meg, de a kimaradt 4. számot úgy vették a füzetszámozásban, mintha az is eljutott volna az olvasókhoz. A két szerkesztő közül kétségtelenül az 1858. február 2-án Szécsényben született Komjáthy Jenő neve a halhatatlan. A lap megindításakor Komjáthy mindössze 19 éves, s ugyanilyen fiatalok a szerzők is. Néhány név közülük: Reviczky Gyula 22 éves, Gáspár Imre 23, Rudnyánszky Gyula 19, Jakab Ödön 23, Koróda Pál 19, s a legidősebb Dengi János is mindössze 24 éves. Valamennyien pályájuk kezdetén állnak, kisebb-nagyobb publikációik, esetleg vékonyka köteteik jelentek meg. Közös bennük és szinte irodalmi csoportot képeznek ezzel, hogy szakítani akarnak a kor hivatalos irodalompolitikájával, az új költészet megteremtésére törekszenek. Ez a nemes cél kinek-kinek tehetsége szerint sikerült. Közülük Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő szárnyalt a legmagasabbra, de Gáspár Imre, Rudnyánszky Gyula munkássága is értékes eleme irodalomtörténetünknek. A lap nem ad programcikket. Mindössze ennyit ír: „Hosszú program helyett csak röviden jelezzük, hogy az új vállalattal oly lapot akarunk a t. közönség kezébe adni, mely minden igényt kielégítsen, mit egy vidéki jó szépirodalmi laphoz kötni lehet." 50 Hetente jelent meg Balassagyarmaton, először egy váci nyomdában, majd Kék László üzemében előállítva. Gyakorta baj volt a megjelenésével. 35