Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

Ez egyébként nyilvánvalóvá válik a lap átolvasása után is. A programcikket a felelős szerkesztő, Jeszenszky Danó írta. Ebben röviden vázolja a lap, s általában a vidéki sajtó kiadásának szükségességét, majd így ír céljáról: „Idő és szükségszerű dolgot vélek tehát cselekedni, midőn a Felvidéki magyar közlöny megindításával e téren a szerencsét megkísértem... Hogy egy vidéki lap rendeltetésének megfelelhessen, annak mindenek felett társadalmi irányúnak kell ugyan lennie, mindazáltal mindazon politikai érdekeknek is kielégítést kell találniok, melyek irodalmi területén léteznek s kifejezést kívánnak, — s így a politikai kérdéseknek, közjogi elveknek, megyei s községi ügyeknek annyival is inkább tért kell nyitnia, mert míg egyrészről mindezek a társadalmi helyzetet is feltételezik, más részről oly ügyet képeznek azok, melyek egyszersmind a vidéki értelmiség jogérzületének, polgári állásának s képződésének s egyáltalán a közvéleménynek tárgyai... egyik fő feladata lesz a Felvidéki magyar közlönynek a reális kifejlődés érdekében, mindazon helyi viszonyokat megösmertetni s nyilvántartani, melyek az iparnak, kereskedésnek s gazdaszatnak szükségei közé tartoznak..."

10 A bevezető cikkében Jeszenszky igen óvatosan ítélte meg a lap fenntartásának lehetőségét, amit Szontagh Pál az ugyancsak az első számba írt levelében meg is erősít („hogy előre is sükert jósoljak, — anyagi sükert értek — nem vagyok eléggé vérmes és rózsaszínű kedélyű..."). A pesszimizmusnak azonban még nem volt alapja. A lap igen színvonalas anyagokkal indult. Madách is írt bele kétrészes cikket, „Szabadelvűség és táblabíró politika" címmel. Ezen kívül igen változatos a tartalma és a szerzői gárdája. A politika mellett sok a gazdászati cikk is. Pl. a balassagyarmati ügyvéd, Bodnár István a tagosításról, Talián Gyula a bortermelésről írt stb. Egyéb rovatai: ipar, kereskedelem, levelezés, külföldi hírek, hazai hírek, tárca, pénznemek, gabonaárak, hirdetések. A tárca jellegű írások közül megemlíthető Hőké Lajos cikke az Ipoly völgy népéről, Pokorny Gusztáv több részes sorozata, amely Lengyelország felosztásának történeti menetét ismertette, elsősorban azokat az eseményeket emelve ki — igen tendenciózusan —, amelyek a Habsburg-ellenesség érzését erősíthették az olvasókban. A borúlátó Szontagh Pálnak végülis nemsokára igaza lett. 1863 április 24-én Jeszenszky Danó bejelentette a lap megszűnését. Fogalmazása szerint „a közhelyzetben rejlő okoknál fogva" szánta rá magát erre a lépésre. Pontosabban szólva csak szüneteltetni akarta a megjelentetést, és 12