Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

A lap változatos tartalmú volt, alapvetően a katholikus egyház szellemében kívánta a tanítókat tájékoztatni. E célnak megfelelően közölt szakmai jellegű írásokat: („A tanító személyisége és élete, tevékenysége"), módszertani cikkeket („Módszertani eljárás az írni s olvasni együtt tanulásban"), történeti összefoglalókat („Iskola ügy az Árpádház alatt") stb. A cikkek egy része anonim, a jelzettek közül három szerző nevét kell megemlítenünk: közös bennük, hogy valamennyien fiatal papok. Legjelentősebb személy közöttük Knauz Nándor (1831-1898), az Akadémia későbbi rendes tagja, aki zömmel egyháztörténeti műveket írt a korabeli lapokba és adott ki önálló kötetekben. Draxler János (1831—1887) balassagyarmati segédlelkész volt ekkor, később tanár lesz az esztergomi papnevelő intézetben. Ugyancsak vallásos tárgyú cikkeket írt a Religióba, a Népnevelők Közlönyébe stb. Több mint 30 műve jelent meg: imakönyvek, egyházi beszédek stb. Hatala Péter (1832—?) ugyancsak jeles cikkíró volt, ő később lapszerkesztéssel is megpróbálkozott. A cikkek többsége magától Mészáros Imrétől származik. Mészáros a korszak jelentős pedagógiai szakírója volt, cikkei jelentek meg a Religióban, iskolai tankönyveket írt, sőt az Akadémia levelező tagjává is megválasztották. 1811-ben született Muzslán (Esztergom megye), 1834-től folytatott lelkészi gyakorlatot, 1848-tól élt Érsekvad kerten. Mint kerületi iskolai tanfelügyelő, nagyon sokat tett az iskolai oktatás fejlesztéséért. Tevékenységének mottója ez volt: „A jobb jövő, mely után mindnyájan epedünk, csak alaposabb nevelésnek és tanításnak lehet eredménye." 1864—ben esztergomi kanonok lett, ám rövid betegeskedés után 1865—ben meghalt.

8 Ezután éveknek kellett eltelni, hogy egy újabb hírlap megjelenhessen. A lehetőséget természetesen a változó történelmi körülmények teremtették meg. Ennek egyik jele volt, hogy az 1861-es események reményt keltő hatására 1862-ben indítottak hírlapot, amely — bizonyos keretek között — lehetőséget adott politikai elvek kifejtésére. Az 1862 július 20-án indult Felvidéki Magyar Közlöny alcíme szerint vegyes tartalmú hetilap és a Nógrádi Gazdasági Egylet közlönye. A gazdasági egylet előzményeivel még a reformkorba nyúlik vissza, de igazi tevékenysége csak 1860-ban bontakozott ki, ez év június 13-án alakult újjá Szécsényben. Elnöke Török Sándor volt, irányítói közé tartozott Madách Imre is.

9 Mindenképpen többnek kell tartanunk egyszerű gazdasági egyesületnél, inkább a korlátozott cselekvési lehetőségek közötti politikai tevékenység - mégha minimális — fórumát jelentette. 11