Horváth István: Nemzedékek Portrék Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből. (Múzeumi Értekező 1. - Salgótarján, 1983)

rében megérkezett a nemzeti hadsereg. Megkezdődött a direktórium tagjainak letartóztatása. Azokat tartóztatták le, akik Salgótarján megmen­téséért bátran kiálltak Igaz nem nacionalista, de internacionalista felfo­gásuk adta erejüket. Az első internáltak között volt Oczel János is. 3. Tudatosan A zalaegerszegi internálás évei nagy próbát jelentettek Oczel János számára is. Együtt volt ugyan harcostársaival, mégis nehezen viselte a zártságot. Szabadsághoz, akaratának érvényisítéséhez szokott természete nem tűrte a fegyveres őrizet akadályoztatást. Egy év után minden hivatalos okmány nélkül megszökött a táborból. Elgondolni is nehéz a bujkálással nehezített utazás megszervezését. Nem is akárhová tervezte útját: Szlová­kiában élő édesanyját kereste fel. A nagy erőfeszítések árán végrehajtott terve azon hiúsult meg, hogy a szlovák csendőrség átadta a magyar hatóságoknak. Ezután még egy félévig újra az internálótábor következett: a szökés miatti kikötésekkel és egyéb büntetésekkel. 1922 végén érkezett ismét Salgótarjánba. Szívében nem lanyhult az érzés: segíteni az elnyomottakon. A megvalósítás eszközeként a politikai agitációt választotta, egy új politikai szervezet létrehozásán fáradozott. E szándék ismeretében nem csókáikozhatunk, hogy 1923-ban egyik kezdeményezője a politikai sztrájkok megindításának, az illegális kommu­nista sejtek létrehozásának. 1925-ben megismerkedett Vági Istvánnal az új munkáspárt, az MSZMP vezetőjével, és lakásán — Kakuk József, Pothornik József társaságában — határoztak a párt salgótarjáni, baglyasaljai, vizslási szervezeteinek létre­hozásáról, a tevékenység megszervezéséről. Az MSZMP azért is nyert teret, volt jelentős a hatása, mert a korábbi tevékenységükről közismert baloldali kommunisták-politikusok irányí­tották Salgótarján környékén is munkáját. Ezért, és nem a sors vakvéletlene folytán lépett fel határozottan ellene a helyi közigazgatás, és adminisztratív rendőri erővel akadályozta meg a párt képviselőjének választási munkáját a városban. 1926 után, amikor az MSZMP-t betiltották, Oczel János politikai tevékenysége nem csökkent. A város fiatal szakmunkásaiból szinte észrevétlenül alakította ki azt a csoportot, akiket a politikai munkára, az illegális feladatok mogoldására tanított. Ebben az „iskolában" tanult Szalvai Mihály, Benkő Antal, Miklós Gáspár, Lovász József, Sulyok András, akik az ország, a megye újkori történetének kiemelkedő személyiségei voltak. 66

Next

/
Thumbnails
Contents