Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

A kiállításrendezés, mint interpretáció

A kiállításra Kky.cs. __. __ mint interpretáció Válogatás Mihály fi Ernő hagyatékából - Kiállítás Losoncon, 1990. június 14- augusztus 14. ­A losonci Nógrádi Galéria és a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum ki­állítási kapcsolatai az 1980-as évek elején bontakoztak ki. Azóta évente leg­alább egy-egy gyűjteményi válogatás kerül bemutatásra itt is, ott is. A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében 3500 mű (festmény, grafika, szobor) található. A törzsanyag mellett - mely tartalmazza a megyei művészektől gyűjtött képeken kívül a tematikus gyűjtés megkezdése előtt bekerült alkotásokat -, a grafikai művésztelep évről-évre gyarapodó egy­sége és az országos rajzbeiennáléról vásárolt grafikák alkotják a gyűjtemény gerincét. Emellett hagyatékoknak is őrzője a múzeum - ilyenek például Iványi Ödön salgótarjáni festőművész, Balázs János naiv festő, Göndör Bertalan gra­fikusművész alkotásai és a Mihályfi-hagyaték. A Mihályfi-hagyatékról Mihályfi Ernő 1898. szeptember 3-án született Béren. Ez a kis nógrád megyei falu kétszer ajándékozta meg az élettel, hiszen 1944 márciusában, amikor bu­dai lakását szétlőtték, családjával együtt ide menekült az üldözés elől. A po­zsonyi középiskolás évek után 1916-ban beiratkozott a Műegyetemre. A há­ború után a szegedi egyetemen művelődéstörténetből doktorált. Az 1920-as évek elejétől az újságírásnak szentelte életét, s a Magyar Nemzet főszerkesz­tőjeként hunyt el. Politikusi, újságírói, tanári pályafutásából számunkra műkritikusi és mű­gyűjtői tevékenysége a legfontosabb.

Next

/
Thumbnails
Contents