Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

A kiállításrendezés, mint interpretáció

"A gyűjtemény, melyet élete munkájával egybehordott, valamiképpen önarcképe is volt. Nem egyszerűen az ízlése fejeződött ki benne - hitvallása is megmutatkozott. Amire áldozott, amit megtett, vallomás volt arról, mit tart ő jó - emberért való - művészetnek. Gyűjteménye nem stilisztikai alapon állt össze. Még kevésbé baráti elfogultságának dokumentuma gyanánt." Gyű jteményében azoknak a kortársainak festményei, rajzai, szobrai szere­pelnek, akik a modern szemléletet, a haladást testesítették meg a századelő magyar művészetében: Iványi Grünwald Béla, Mednyánszky László, Nagy István, Rippl -Rónai József, Gulácsy Lajos, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Egry József, Kmetty János, Mattis-Teutsch János, Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Ferenczi Noémi, és Béni, Bcrény Róbert, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Barcsay Jenő, hogy csak a legismerteb­beket említsem. A II. világháború után kibontakozó Bene Géza, Vén Emil, Schulart Ernő, s a fiatalok pl.: Szalay Lajos, Borsos Miklós stb. rajzai, fest­ményei is megtalálhatóak gyű jteményében. S ha elolvassuk a sárguló újság­lapokat, vagy könyvekben összegyűjtött cikkeit, láthatjuk, hogy ugyanezt a művészetet szolgálta kritikusként, riporterként, újságszerkesztőként, majd művészetpolitikusként. Mihályfi 1930-tól tartó gyűjtőmunkájának irányító eszméje és célja volt, hogy maradandó emléket állítson a magyar festészet haladó nagyjainak. Eb­ben segítette széleskörű tájékozottsága, emberismerete. Legnagyobb érték­nek a tehetséget, szakértelmet és az értelmet tartotta. Rengeteg művészt is­mert, sok kiállításon megfordult, sok helyről tudósított. Művészek között mo­zogva gyűjteménye fokozatosan gyarapodott. Felöleli a XX. század művé­szetét egészen a nagybányaiaktól (1896), haláláig, 1972. november 20-ig. Mihályfi Ernőné - Filó - aki maga is alkalmazott grafikus volt, 1977-ben ajánlotta fel férje gyűjteményének ráeső részét Nógrád megyének. Mihályfi Ernő közel 800 db-ból álló kép és grafikai gyű j teményt hagyott hátra. Sokszor faggatta őt felesége, hogy mi a szándéka "kincseivel". Ilyenkor csak rejtélyesen mosolygott. E titokzatosságból Filó arra következtetett, hogy férje közkinccsé kívánja tenni gyűjteményét. így történi, hogy az akkori Nógrád Megyei Tanács közreműködésével és anyagi támogatásával a hagyaték - az egységes őrzés és tudományos feldol­gozás érdekében a Nógrádi Történeti Múzeumba került. Dr. Mihályfi János tulajdonában marad t műalkotásokra Nógrád megyének elővásárlási joga van, hiszen az Örökösök is szeretnék ha a gyűjtemény egysége megmaradna.

Next

/
Thumbnails
Contents