Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Egy köznemesi értelmiségi fotográfiája

Fiai közül István gazdálkodó lett, Kálmán mint magyar királyi testőr és huszárőrnagy katonai pályára lépett A legfiatalabb fiú az iskolái elvégzése után a vármegyei közigazgatásba kapcsolódott be. Gábor anyai nagyapja Jankovich János a Forgách grófok uradalmi igazgatója volt Szécsényben. Valószínű, hogy fia, Jankovich Mihály kecskeméti plébános és prépost iskolázta be unokaöccsét az alföldi mezővárosba. Gábor tanulmányai később a két iskolavárosban, Vácott és Győrött folytatta, majd jogot végzett a pesti egyetemen. Iskolái befejeztével ügyvédi irodát nyitott 1873-ban Balassagyarmaton, Nógrád vármegye központjában. Ügyvédi rátermettségének hamarosan tanújelét adta 1875-ben. Ekkor vállalta el a megyeszerte ismert nagylóci származású nógrádi betyár, Benkó Sisa István ügyének védelmét 6 A politika és közélet iránti érdeklődése már jogi hallgató korában megmutatkozott Poliükai tartalmú írásokat közölt az Esü Lapban, a Pálfi Albert szerkesztette haladó szellemű újságban. Az újságírás területén szerzett tapasztalatait kamatoztatta a vármegyében is. Helyesen ismerte fel a hírlapírásban rejlő közvélemény formáló erőt, amikor a kormánypárt félhivatalos lapjaként 1873-ban megindította a "Nógrádi Lapok" című újságot Szerkesztői munkájában Harmost kiváló egyéniségek segítették. Megemlíthetjük a sokoldalú Jeszenszky Danó ügyvéd-közjegyzőt Kék László nyomdászt vagy a Palócföld később országos hírű íróját, Mikszáth Kálmánt Az 1878-ik évi képviselőválasztásnál a szabadelvű kormánypártiak soraiban Harmos Gábor is jelöltette magát a szécsényi járásban. A politikai csatát vele szemben ellenzéki programja alapján Pulszky Ágost nyerte meg. 8 Ez a kudarc alaposan elvette Harmos kedvét a további képviselő jelöltségtől. A megye beléletében, a vármegye központi tisztviselői sorában azonban fontos szerepet játszott továbbra is. A megye tiszti főügyésze lett 1878-ban, a következő tisztújításon 1881-ben már mint főjegyző intézkedett Aktívan kapcsolódott be a város közéleti tevékenységébe. Elnöke volt az Önkéntes Tűzoltó-Egyletnek, az oktatás vonalán - maga is mint katolikus vallású - a katholikus Iskolaszéknek. 1876-ban alakult Balassagyarmati Kaszinóegylet szintén elnökének választotta. Ez az. intézmény a városi dzsentrik, a vezető tisztviselők és az értelmiségiek számára nyújtott politizálás, művelődési szórakozási és kapcsolatteremtési lehetőséget A városi pénzintézet a Balassagyarmati Takarék- és Hitelintézet igazgatójaként a város gazdasági életébe kapcsolódott be. Ezzel lezárult két évtizedes nógrádi tevékenysége, további bírói munkálkodása már túl nő a megye keretein. 1886-ban a budapesti ítélőtábla pótbírájává,