Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)
Szellemiség és gyakorlat
Szellemiség és gyakorlat PROGRAM A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK TUDOMÁNYOS FELADATAINAK ELVÉGZÉSÉHEZ Bevezető Világunk változik. Fejlődik világképünk is. A nagy társadalmi mozgás megismerését, megértését a gondolkodás, a kor szellemiségének jellemzése révén az egyes ember önmaga számára is elvégezheti. Ezt meg is kell tennie. A személyes eredményt növelheti az elemző-jellemző folyamatban alkalmazott eszközök és módszerek többfélesége, leginkább pedig azok tartalmi mélysége, minősége. A változás nemcsak az un. nagy események, történések velejárója. Mikro világunk, mindennapjaink a fentiekből következően, hasonlóan nagy próbatételnek van kitéve. Mondanom sem kell, most is megmaradásunk a tét. Ennek érdekében a külső irányból és önmagunkból származó követelményeknek meg is kell felelnünk. A múzeum - mint az ember, a természet fejlődése során kitermelt, értékeit őrző és feltáró intézmény - küzd a társadalmi sodrással. Az alábbiakban arra törekedtem, az átalakuláshoz szükséges, kardinális elemeket leírjam, másrészt, ezzel azonos rangúan, a sodrásnak nekifeszülő lehetséges magatartást is megmutassam. Vagyis, itt és most hozzájáruljak múzeumunk megmentéséhez. 1. Egy kis tudománytörténeti áttekintés Egyes tudománytörténészek szerint a tudományos kutatás három periódusa írható le, az alkalmazott metódusok, és azok fejlettsége figyelembevételével. E megfogalmazás értelmében:
