Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Szellemiség és gyakorlat

1. "A tudományt lehet, sőt részben kell is úgy űzni, hogy mindenki azt teszi, amit akar, tehát sportszerűleg". 2. "De olyan feladatoknál, amelyeket az egyén erejét meghaladják, szervezésre van szükség". 3. Legnagyobb teljesítmény képzelhető el, amikor az egyéni ambíció és a szervezetszerű működés egymásiránti harmóniára törekedve fejti ki áldásos hatását. Nógrád megye történeti-tudományainak áttekintése során szembeötlő e hármasság jelenléte. A korai kutatások, inkább csak leírások, mára már hasznos források. (Radványi Ferenc, Mocsáry Antal és mások művei ezek). A fentebb leírt első periódus jellegzetességei ekkor tiszta formában érvényesültek. (A XVIII. század közepe, a XLX. sz. eleje) A második periódusban: Nagy Iván, Borovszky munkásságának eredménye olyan intézményhez (MTA) kötődött, amely tényleges és országos szervezés eredményeképpen jött létre, de az nem e közigazgatási területhez, hanem ettől magasabb minőségű tudományos szervezethez kapcsolódtak. (A XIX. század második fele a XX. sz. eleje.) Az utóbbihoz fűzendő az a megjegyzésem, hogy noha a Nógrád kötet írásában sok, jeles helyi szakember részt vett, személyiségük, szellemi hagyatékuk nem vált a mai napig sem közkinccsé. Közülük pedig például Miskolczy-Simon János levéltáros, Farkas Pál tanár, Sztudinka Ferenc ipartörténész, Völgy A. István általános iskolai igazgató neve és tevékenysége megőrzésre érdemes. Nem kis paradoxont rejt, hogy Nógrád megyében a múzeumi tevékenységhez az intézmény megalakulása után hosszú ideig - az 1960-as évek elejéig - a történetttudományok eredményei nem kapcsoldódtak. (Példa erre Manga János tudományos tevékenységének kibontakoztatása: akkor ment végbe, amikor országos tudományos intézethez került.) A helyi (lokális) igény, - és ezzel együtt az intézményesítetten szervezett, és az egyéni ambíciók összhangjára figyelő tudományos munka egysége, - azaz * A program kimunkálása során a: Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917-1932) Bp. 1990. 84. p. c. művet használtam. A forrásként való alkalmazás oka egyrészt az, hogy szerzője példázza: hogy a több évtizeddel ezelőtt felismert és leírt tények, összefüggések Nógrád esetében ma is igazak. Másrészt a szerző gondolatainak születési időpontja ( 1917 és 1922 között) jelzi megyei intézményeink tudományos feladathoz viszonyuló állapotát, a "múlt" és a "ma" közötti távolság időrendjén. Ahol külön jelölés nincs, így az oldalszámok idevonatkoznak.