Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Káromlások és káromkodások a 18. századi Nógrádban

Bűnét tetézte azzal, hegy földhöz vágta magát és kijelentette, ő az ördögé. "Minden káromkodó szitokkal, attával, teremtettével, ménkővel szidalmazta a várost, mit mivellyen a lelkével mind a városnak, mind urainak. Tüzes mennydörgő mennykő hánnya meg mind túráit s Polgárait". A kihallgatott nyolc tanú megerősítette a vádat, ítéletként a halált fontolgatták, de végülis ötven pálcára, valamint a megyéből való kitiltásra változtatták. Ezen kívül bizonyság levelet kellett adni magáról, hogy hasonló esetektől tartózkodik a jövőben. 1719-ben Szakállon /Nógrádszakái/ vettek fel jegyzőkönyvet káromkodó ügyében. Egy helybeli lakos "nem tudatik micsoda gonosz lélektül indíttatván Isten s országunk törvényeit megvetvén, felebaráttyaihoz való szeretetivei sem gondolván istentelen káromkodó gonosz életre magát adni, biráját s polgártársait a kiktül függni kellene nem becsüli vagy engedelmeskedni, sőt inkább bottal, fejszével ellenek támadni részegeskedni és Istent szörnyen káromkodni nem iszonyodott". Erről az ügyről ítélet nem maradt, akárcsak egy 1724-es sem. 1727-ben nemes ember került a törvényszék elé. Miután "Etseg névü faluban minémü förtelmes és utálatos szitkozodásokra fakadott légyen /mint hogy irtóztató papirosra is feltenni/ az iránt csak emlékeztetjük Kegyelmedet . ítélet nem született, elhalasztottak későbbre, majd valószínű annyiban maradt az ügy. 173o-ban újra egy nemest fogtak perbe, aki "minden kigondolható iszonyú káromkodásokban ördög lánczos, mennykő. Disznó, Kutya teremtettével való szitkozódásokban foglalatoskodik elannyira, hogy a motskos káromkodó és istentelen szitkok merő szokott szava járása. Ezek felette minden igaz ok nélkül öléssel, veréssel fenyegeti az embereket, s fenyegető szavait gyakorta véghez is viszi. Lelkeket testeket nem csak az élőknek, sőtt még az megholtaknak is rút fertelmes szájával miveli". Ez a bizonyos Fejérváry László nagy kötekedő volt, vagy inkább csak szájhős A napirenden lévő szópárbajokon kívül egyszer egy igazi duellumot is kiprovokált, azonban látva, hogy ellenfele szembenéz vele, e szavakkal oldalgott el: "ott öllek meg ahun senki nem lát". A káromlás esete fordult elő Balassagyarmaton. Egy városi polgár kisebb hitvita közben kijelentette Szűz Máriáról, hogy "mit imádkoznék