Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Káromlások és káromkodások a 18. századi Nógrádban

hozzá, holott szintén ollyan asszony, mint az én feleségem". E pontnál a vitázok érve elfogyott és egymás hajába kapva igyekeztek igazukat bizonyítani. Az általános verekedés áldozata egy gutái mészáros lett, aki 5o botütést kapott, mert beleavatkozott a hitvitába. E néhány rövid megyei példa sorát folytatja az a hosszabb pálfalvai eset /7 , amely 1754 és 1756 között történt meg. Ekkor Pálfalván /ma Salgótarján része/ loo-15o ember lakhatott /8. A megye északi részéből származó luteránus nemes házasságkötése után itt telepedett le az anyósánál.Az idegenkedés, irigykedés válthatta ki vele szemben a gyűlölködő ellenszenvet, mert a 18 tanú vallomása nem erősiti egymást. Történt, hogy az 1754. évben a disputázó kisnemest feljelentették istenkáromlás vádjával. E váddal egyrészt a káromkodókat illették, másrészt azokat a protestánsokat, akik nyilvánosan vitatni merték a katolikus dogmákat. Feljelentették a salgótarjáni plébánosnál, aki továbbvitte az ügyet a megyei forumok elé; a hivatali gépezet beindult. Akár igazak a vádpontok, akár nem e konkrét esetben, a példa közelebb visz bennünket a 18. századi nógrádi emberek mindennapi hitvitáihoz, azok atmoszférájához. Találóan irja megyetörténetünk /9 1683 és 178o közti szakaszát tárgyaló egyik fejezetcím a korszakról: Az ellenreformáció és a vallási gyűlölködés jegyében. A vallásüldözés, az ellenreformáció, a diszkrimináció tényei ismertek történelmünkből, mégis mindannyiszor megrázó élmény a kor mindennapi életében emberi sorsokon keresztül találkozni e jelenséggel. A 18. századi nógrádi blaspbemita perek jó része a vallási gyűlölködés nyomait őrzi. Pedig Mária Terézia csendes ellenreformációja alatt,a Regnum Marianum eszme virágkorában amikor az államhatalom a katolikus vallást támogatta, a nyilvános helyen folytatott hitviták veszélyessé válhattak. A protestánsokra nehezedő nyomást jól jellemzi egyetlen mondat: "A marianus birodalomban ne éljen senki, ki a Boldogságos Szüzet nem tiszteli és nem akarja befogadni esküjébe." /lo A jegyzőkönyvek tanúsága szerin az istenkáromlás vádjával indított perekben gyakori Szűz Mária istenanyaságának el nem ismerése protestáns részről. Ez annál inkább sérelmes volt számukra, mert a különféle esküszövegekbe is bevették Szűz Máriát.