Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

"Salus rei publicae suprema lex est" - Roth Flóris /1865-1955/

bányászat érdekében szerzett érdemei elismeréseként együtt tüntette ki bányatanácsosi ciimiel Gerő Nándort és Roth Florist. /7 A forradalmi idők alatt termelési biztosként tovább irányította a salgótarjáni igazgatóságot, de emellett a Szociális Termelési Népbiztosság Bányászati Szakosztályának műszaki csoportjában is szerepelt./8 Érdemeit országosan elismerték, a bányászat fejlesztéséért 1922-ben főtanácsossá, 1923-ban bányaügyi főtanácsossá nevezték ki. Az SKB Rt. igazgatósága 1923. május 3-án megtartott közgyűlésén az igazgatóság tagjai közé választotta. Ezzel először került az igazgatóságba gyakorló bányatechnikus a mérnöki munka megbecsüléseként. /9 Mint igazgatósági tagot egyúttal a központi műszaki igazgatóság vezetésével is megbízta az Rt. vezetése s ezzel az SKB Rt. bányászatának legfőbb műszaki vezetője lett. Az országgyűlési képviselőség után továbbra is vállalt politikai szerepet. Az SKB Rt. vezetőségéhez hasonlóan a kormánypártot támogatta, ezért nem véletlen tehát, hogy Roth a Bethlen István által létrehozott kormánypárt, az Egységes Pártból Gömbös Gyula vezetése alatt 1934-ben alakult Nemzeti Egység Pártja salgótarjáni elnöke lett. /lo A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1922-ben alelnökének választotta meg. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1894től tagja, előbb 1923-tól a Salgótarjáni Osztály elnöke, majd 1934től 194o-ig az országos egyesület elnöke illetve nyugdíjba vonulása után tiszteletbeli elnöke. 1942-ben 5o éves tagsága alkalmából /beszámították az akadémiai halIgatókénti irodalompártolást is/ arany oklevelet kapott. /11 Mint egyesületi elnök 1938. december 18-án megalapította a "Pech Antal serleget". /Pech Antal 1822-1895, neves bányamérnök, lap és OMBKE alapító tagjának 1862-ben nógrádi vonatkozása is ismert. Ekkor a Mátrai Bányaegylet műszaki igazgatását vállalta el, majd 1865-ben gr.Károlyi György megyénkben fekvő birtokának - Nemti község határában fekvő - kőszénbányáját bérelte ki 1867-ig, amikortól állami szolgálatba lépett. /12 Nemcsak a bánya, hanem maga Salgótarján várossá fejlesztésében és a vármegye közügyeinek intézésében is fontos szerepet játszott. Ebbéli érdemeiért Salgótarján 1936. március 14-én díszpolgárává választotta. /13 A kormány pedig 45 éves bányamérnöki pályafutása elismeréseként 1936. május 3o-án a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tün-