Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Holt legendák történelme - Rákosi Mátyás és Salgótarján

fegyverei, a nvásik kezükben csákánnyal dolgoztak. A bányász-zászlóalj élén védte a frontot a csehek ellen, s ugyanakkor megszervezte a munkát a tárnákban, ellenőrizte a szénrakodást s ily módon biztosította annak lehetőségét, hogy a fővárosban időt nyerhettek." /11 A leírtak önmagukért beszélnek. Azt azonban szükségesnek vélem aláhúzni, hogy a megmentési akció miatt az erőteljesen propagandisztikus fogalmazás megbocsátható. De le kell szögeznünk: mindezek nem tények, nem adatok, így nem lehetett volna alapja a történelmi munkáknak. A per során Rákosi egyre jobban belelovalta magát emlékeibe amelyek egyes mozzanataiban mint tények nem léteztek - és a következőket mondta: "Én mint politikai megbízott egyszerűen átvettem a hadosztály parancsnokságot. Kimentem a frontra és rendet teremtettem. Megjegyzem azonban, hogy hatásköröm nem volt elhatárolva. Másnap jött Böhm Vilmos főparancsnok és patáliát csapott, hogyan merek beavatkozni hadműveleti dolgokba." /12 Máshol aképp tájékoztat: "Május 2-án visszaküldték a frontra Salgótarjánba, mert a helyzet kritikus volt. Ez volt az utolsó bányaterületünk, ha a csehek elfoglalták volna, gyárainknak le kellett volna állniok. Ott voltam a füleki támadás megkezdéséig." /13 Az emlékezet hiányosságait olyan esetek elmondásával is jelzi Rákosi, amelyek Salgótarjánban nem történtek meg. 1919. január elején végrehajtott statáriális ítélettel meghozott 15 fő bányász kivégzéséről szólt, amelyekről ezideig sem tudtunk dokumentum értékű anyagot fellelni. Ez valószínű tévedése volt. /14 Az eseményeket hosszú ideig így tartalmazták a különféle munkák 1945 után is - az általa elmondottakat tartották hitelesnek, ezeket frissítették fel. Rákosi Mátyás 1945. január 3o. után Moszkvából való hazaérkezését követően 1945. március 24-25-én járt Salgótarjánban legközelebb. A látogatás eredményeképp leváltotta az addigi MKP Városi titkárát Kerekes Sándort. Helyébe Bandur Gyulát - korábban partizánt - tette. Ebben bizonyára jelentős szerepe volt a vele együtt érkező Nógrádi Sándornak, aki az uj személyt javasolhatta. A látogatás komor részéhez tartozott Gádor Bélával való találkozása - akivel a szegedi Csillagban együtt ült - akit nemcsak a városból, hanem két éven belül az országból is elüldözött. /15