Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)
Holt legendák történelme - Rákosi Mátyás és Salgótarján
Látogatását felfokozott várakozás előzte meg a városban. Március 15. ünnepség zárásaként jelentette be Gólián András, aki 1919-ben direktóriumi, 1945-ben MKP helyi vezetője volt, hogy Rákosi Mátyás Salgótarjánba fog érkezni. Őt mint a "szenvedéseinknek megváltóját" köszöntötte, akit "mindnyájan ujjongó szívvel várunk Salgótarjánban." /16 Rákosi Mátyás március 24-én érkezett. Délután 5-kor az MKP - salgótarjáni csoportjának ülésén résztvett és felszólalt. Este a szovjet hadsereg városban állomásozó részlegének tisztikara adott vacsorát tiszteletére. A pohárköszöntőkben egyesek mint "a magyar Sztálint" mások, mint "sasfiókot" köszöntötték. A jelenlévő kommunista vezetők véleménye szerint is "jelenléte fordulópontot jelenthet és a nyomorúságból kivezető utunk egyik mérföldköve lehet". A másnapi - március 25-én, szép tavaszi időben - nagygyűlést tartott a város főterén. Az elmondott ünnepi beszéde minden fő gondolatában, olykor a megfogalmazásban is megegyezett az 1945. február lien, az MKP debreceni nagygyűlésén mondottakkal. /17 A salgótarjáni beszédét teljes terjedelmében közölte a helyi sajtó. A debreceni szöveghez képest eltérést jelentett, hogy salgótarjáni példákat, aktualitásokat is tartalmazott. Ebben viszont nem igazolta az előzetes várakozásokat, mert egyik mondatában így fogalmazott: "a budapesti ipari munkásság szenvedései összehasonlíthatatlanul nagyobbak mint Salgótarjánban". Ez a kitétele a várható segélyeket és támogatásokat helyezte el az itteni felfogásnál reálisabb rangsorba. A biztatás azonban már ekkor sem maradt el: "a salgótarjáni medence a magyar ipari munkásság egyik fellegvára, amely mindig élen járt. Itt voltak a legnagyobb sztrájkok, a legnagyobb harcok és amikor végre itt van a demokrácia újra áljának az élre." /18 Józanító lehetett volna e néhány mondat. A hit és várakozás, a helyzet javulásába vetett remény azonban még hosszú ideig nem csökkent Salgótarján vezetőiben. Az 1945. novemberi látogatás a problémák, a tennivalók megfogalmazásának jegyében szerveződött. Az ország energia helyzete a kritikus felé sodródott. A bányászkodás feltételei rosszak voltak. Követelte a szenet az itt állomásozó Szovjet hadsereg is. A további feladatokat a szükséges körülmények biztosításával lehetett megvalósítani. Rákosi - mind a szombati pártaktíva előtti beszédében, mind a vasárnapi taggyűlésen tartott előadásában - elmondta, hogy jobb bányafa, robbanóanyag, gép, kenőolaj nélkül nincs esély az előrehaladásra.