Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

Szemmelverés népi gyógyítása

- Volt Mari nénémnek megszokott útja, tudta, hogy hol teremnek ezek? - Hat körülbelül! Még az is, hogy azok a füvek hol teremnek azok az ökörfarkak meg az üröm. - És ha télen lett beteg a gyerek? - Meg vót, akkor is még. Ugye ökörfarka kóré ki van, meg a sedrec búkor is ki van. Csak má a papsajt nincs ki. - És akkor mit csinált? - Hát akkor izé, lesöpröttem a heleit az ut szélén, tudtam, hogy hol van. Oszt akkor lesöpröttem róla. Vagy mán meg vót készitve mindenfajta fü külön. Még üröm az is vót mindig. Padláson száritva. Még most is van. Mer azt mondják, hogy még a halálos betegnek is jó azok a füvek. - Három patak hol folyik itt össze? - Hát itten a Koplányi házánál. - És a fürdetés hol történt? - Hát utóbb el nemigen mehettem, mer tudja milyen a nép, áskálódós. Hanem csináltam, megmondtam hogy hogy és mint legyen, akkor azt az anyja megfürdette, én csak elkészítettem a fürdőt. Itthon nálam mindent. Akkor oszt neki megmondtam, hogy gerendák alatt, hogy takarja be, mibe. Mindent. Nem mehetett az ember..." Az elmondotton kívül több más módszer is ismeretes volt Benedek Ferencné számára, jobbára mások gyakorlatából. Ezekre röviden utalunk, hogy láthatóvá váljék az ismertetett eljárás helye a szemverés elleni gyógymódok között Szandaváralja és környéke vonatkozásában: " - Még azt is szokták, hogy aki szemverést szokott kapni, három szem tiszta búzát egy pici zacskóba bevarrtak, és a nyakába hordta a gyerek mindig, mig a szem ártott neki. És akkor azt el nem dobták, és annak nem ártott a szemverés. /.../ Na meg az inget visszájánál. Azt a gyereket, amelyik meg vót má verve szemtől, vagy ártott neki a szem. Nem mindenkinek árt. Azon az ing mindig visszajárul van utána is. Mig fölcsiperedett, akkor mán nem árt neki, mikor mán ilyen nagyobb. Nyóc évesnek vagy ilyennek. /.../ No a szécsénkei asszony, az is tudott. Az meg a szentölt ostyát ilyen zacskócskába bevarrta. Ha valaki gyereknek a szivire is rájárt, ha olyan beteg vót. Oszt akkor leszakajtotta róla az ingecskét, oszt átdobta a háztetőn, akkor azt a kicsi zacskóba beletette az Oltáriszentséget, de az áldva vót, és az mindig a gyereknek a nyakába kellett /.../." A fürdetés hatásának fokozása érdekében szokás volt még kiegészítő eljárásként a gyermeket megfüstölni. Akire gondoltak, hogy a gyerme-