Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

Szemmelverés népi gyógyítása

ket szemnélverte, annak a riahájából vagy a hajából vágtak egy darabot, "oszt még avval megfüstölték. Vagy rostára tették, oszt vót egy kis füstje, átjárta." *** A fentiekben ismertetett eljárás tipikusan népi "orvoslási" mód. A racionális és irracionális tényezők összeolvadó, együttes jelentkezése figyelhető meg mind a betegség eredetének megállapításánál, mind a gyógyítás folyamata során. Láthattuk, hogy mindvégig előtérben szerepeltek a mágikus vonatkozások: rendre mágikus számok kerültek alkalmazásra, és a visszafelé módszer is következetesen érvényesült ugy, hogy a betegség is egészséggé változzék vissza. A gyógynövények gyűjtésekor mondott szólás is a hasonlóságon alapuló mágia: " olyan hamar használjon, amilyen /.../ hamar te megkérdezted!" A szenesviz készítésekor mondott ráolvasással is mágikus kapcsolatot mutat a hét szén, mely megfelel a hétféle ember igézetének. Ugyanigy

v

a 4x3=12 gyógyfü egyezik a ráolvasásban analóg eseményként megidézett történetben az apostolok számával /akik expresszív módon megtekintették, megszemlélték a megszületett kis Jézust/. A gyógyító cselekvés meghatározott színterei és időpontjai is a népi műveltség sajátos megnyilvánulásai /három patak összefolyása, harmadik gerenda alatti fürdetés, napfelkelte előtti növénygyu

jtés, nappali fürdetés és más előírások/. A leírt gyógyítási módszerben szemléletesen jelenik meg a babona és a népi vallásosság problematikája illetve viszonya. E helyen nincs módunk ennek alapos és kimerítő kifejtésére, mégis szükséges, hogy utaljunk rá, hiszen csomóponti kérdés ez, sok előitélét, lekezelő viszonyulás és félreértés forrása. Leírásunk egészéből kitűnik, hogy az eljárást mennyire áthatja a vallásoság, az Istenben és égi pártfogókban való hit. Ezt mutatja a folytonos imádkozás, rózsafüzérezés. A gyógyítás egyes elemei olyan, a hagyományon alapuló összetevők, amelyek tapasztalat utján igazolt eszköz funkciót töltenek be. Lényeges, hogy ezek nem a kultusz célpontjai. Az un. babonás elemek szerepének megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy tisztán lássuk a népi kulturális modell és az értelmiségipolgári gondolkodásmód viszonyát, sajátosságait. Az egyes jelentések világa nem feltétlenül ültethető át közvetlenül egyik kulturális tartományból a másikba, hiszen a percepciós mintákban, a társadalom szerkezeti felépülésében, a kultúra áthagyományozásában és általában az életmódban alapvető különbségek vannak.