Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

Egy betemetett ipari műemlék

EGY BETEMETETT IPARI MŰEMLÉK A somlyói viadukt Salgótarjánnak egyetlen ipari műemléke van, a József lejtősaknából kialakított földalatti bányamuzeum. Egy másik, szintén a bányamüveléshez kötődő objektum azonban ma már csak emlékezetünkben kaphatja meg ezt a rangot, mivel meddővel beborítva csak a helyieknek jelent láthatatlan hidat a múltba. Salgótarján tájképéhez szervesen hozzátartozik a város ÉK-i oldalán emelkedő Pécskő-orma /544 m/ az egységes Medves-plató bazalttömegének déli, önálló 11 bazaltkupjainak egyike. A vulkáni takaró alapzatát alkotó üledékes kőzetek között két széntelep alakult ki, melyet a bazalttakaró védett meg a pusztulástól. A Pécskőtől délre található a Kis-Somlyó és a Somlyólapos, kupalakját vesztett bazalttömegei. Az itteni szénbányászat mindenütt a bazaltok alatt folyt, s a szén nagyrészének kitermelése után csak a gerinc keleti, Zagyva-folyó felőli oldalán az inászói-szénmezőben termeltek még a hatvanas évek végéig. Somlyó alatt a teréztárói művelések kiterjedt bányászata folyt. A magasabb Somlyó-hegy /587 m/ legnagyobb részéről hiányzik a bazalt, szénfedő palák maradtak csak. A bazalt a területtől nyugat felé az erdőben található meg csak. A somlyói szén felfedezése, hasonlóan a többi nógrádi szénhez regényes. Miután a nagy erdőpusztítások után a csapadékvíz lehordta a terület vastag erdei humuszrétegét, árkokat vájt bele. így tűnt elő a "fejirkő" azaz a riolittufa, mint szintjelző fekükőzete a nógrádi barnaszénnek. A felfedezés egy Pircz nevezetű bányamester érdeme, aki 19o9-ben a Somlyó-hegyen vadászat közben "kanavászt" talált, mely a bányászok között ismert fogalom. A nógrádi szénmedence III-as számú, fő, vagy alsó telepének agyag-homokkő csíkokból álló fedőkőzetét jelenti. A kőzetek szenet, bányanyitási lehetőséget ígértek. Kovács István bányamérnök is így vélekedett. A szerencse még azzal is a bányához szegődött, hogy Böck Hugó vezetésével selmeci bányamérnök hallgatók jártak a szénmedencében ugyanebben az évben. Böck is fedőkőzetnek ítélte meg a bemutatott leletet, sőt az általa megjelölt három helyen próbafúrásokat is javasolt Kovács bányamérnöknek