Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Választási táblajáték

TÁBLAJÁTÉK "A fiatal magyar demokrácia eddigi vívmányait a választásokon kell biztosítani. Tovább kell menni az ország újjáépítése terén. Szilárd, megbízható többséget kell az új nemzetgyűlésbe küldeni, hogy az újjáépítés művét bátran, erélyesen vigyük előre, leküzdve minden reakciós ellenállást" - olvas h-a tjük az MKP 1945. szeptember 22-én megfogalmazott választási programjában. Magyarország XX. századi történetében eddig politikailag két vá*lasztásnak van kiemelkedő jelentősége: az 1945. évinek és a két évvel későbbinek. A kettő között eltelt rövid idő is jelzi az •eemények felgyorsulását, a változások tempóját. 1945-ben a háborús kábulatból újjáéledő ország hat pártról mondhatta el szavazócédulával a véleményét. Ez a széles politikai skála - melyen belül jóformán csak abban volt maradéktalan egyetértés, hogy az országot újjá kell építeni a háborús pusztítás után arra ösztönözte a pártokat, hogy választási "hadjáratuk" során lehetőleg minél nagyobb tömegben és minél érthetőbben tegyék közismertté egyrészt céljaikat, elgondolásaikat, másrészt népszerűsítsék vezetőiket. Már az MKP májusi konferenciáján megfogalmazódott ennek a jelentősége: "Erősíteni kell a propagandát azzal, hogy hatalmas méretű propaganda-kampányt indítunk az újjáépítés szolgálatában. Ahogy a földkérdésben hatalmas kampányt indítottunk, a gyűlések tömegét tartottuk, röpcédulák, plakátok erdejével borítottuk be az országot, úgy most is egy ilyen, sőt sokkal jobban szervezett, sokkal szélesebb méretű kampányra van szükség..." /Orbán László hozzászólása/. A választások előtti propagandát azért is próbálták öz MKP vezetői minél nagyobb méretűbbé, színesebbé s közérthetőbbé tenni, mert az eddigi tevékenységet értékelve Rákosi május 2o-án úgy nyilatkozott, hogy: "...feltétlenül erősíteni kell a kommunis-