Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Miért ne lehetne eredeti?

nyek után készített rézmetszeteket, mégis nevét művészettörténeti munkássága tette ismertté - a máig is nélkülözhetetlen, 21 kötetben Bécsben /18o3-1821/, franciául megjelent Nagy metszetkatalógus. Ez a munka igen részletes gyűjteménye az addig készült grafikai lapoknak. Johann Mommard - Brüsszeli könyvkiadó, kétszer, 1587-ben és 1644-ben jelentette meg a "Kiss Passió" sorozatot. Mindkétszer meghatározható vízjeles papírra nyomtatta a metszeteket. Ezen tények után néhány elengedhetetlenül fontos szót a fametszetről. A.legrégebbi grafikai eljárás, szinte egyidős a kínai és a japán kultúrával. Közvetlen elődje az Indiából, a buddhizmussal átszármazott agyag ill. fa pecsétnyomókkal telenyomtatott textil vagy papírlap, mely "Ezer Buddha" néven igen elterjedt ajándéktárgy volt. Önálló fametszetként a fatáblás nyomatokat a kínaiak i.sz. 6oo körül találták fel. Az első fametszetű képet Stein Aurél találta Tunghuangban, mely egy 868-ban készült buddhista szutra illusztrációja. /Ma a londoni British Múzeumban van./ Kínában a fametszet a X-XIII. század folyamán a világi művek kísérőjeként is népszerű lett, ekkor már szines illusztrációként, önálló műként, kártyaként is elterjedt. A fametszet Kínából került Japánba és valószínűleg Európába is. A XIII. században itt is ismertté vált a kínai kártyajáték. A század közepén még kézzel festették, majd a XIV. századtól fába vésték a figurákat és ezekről döngöléssel készítették a nyomatot. A papok persze ellenezték a kártyázást, de tiltakozásuk közepette felfigyeltek a technikai előállításban rejlő lehetőségekre. Szentképeket kezdtek nyomtatni. A kimetszett fát tintával kenték be, majd ráhelyezték a papirt, bőrből készült, posztóval töltött labdával erősen végignyomkodva állították elő a képeket. A fametszetű szentképeket vásárokon, búcsúkon árusították. Később a szentképek alá szöveget is írtak. Ilyen a legrégebbi datált német fametszet, mely 1423-ból való és Szt. Kristófot ábrázolja. Ezek pusztán kontúrvonalakkal, kétdimenziósán ábrázolták a témát.