Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Kolerajárványok Szécsényben

Kolerajárványok Szècsenyben A 18. század pestisjárványai /1738/41, 1756, 1796/ után a 19. században a kolerajárványok tartották rettegésben az embereket. A négy nagy kolerajárvány /1831, 1855, 1866 és 1872-3/ mellett még több járványos év előfordult /18345, 1886, 1892-3/. Nógrád megyében az 1831-es járványban 15.o62, az 1855. éviben 3.774, az 1866. éviben l.o22, az 1873. éviben pedig 23.687 ember betegedett meg. A halálesetek száma 1831-ben elérte a 6359-t, 1855-ben az 1411-t, 1866-ban a 411-t és 1873-ban a 9631-t. /1/ Az említett járványok közül Szécsényben az 1831-es, az 1855ös és az 1873-as okozott pusztítást. A járványok szécsényi megjelenésének időpontja mindhárom alkalommal szinte egybeesik. 1831-ben július 24-én, 1855ben július 23-án, 1873-ban július 17-én jegyezték be az első kolerában elhunytat. /2/ Mindhárom esetben augusztus közepén érték el a halálozások a csúcspontjukat. 1831-ben október elejéig, 1855-ben szeptember közepéig, 1873-ban szeptember elejéig fordultak elő halálozások. A kolera három megjelenése mindig nagy áldozatot szedett a településen. Bár 1831-ben a bejegyzett összes halálesetből /2ol/ 34 a kolerában elhunytak száma, ezzel szemben például hecticaban /tüdőbaj/ 57-en haltak meg, ha hinni lehet a halotti anyakönyvnek. /3/ A kolera javarészt a 3o-6o közti emberek között pusztított. A 34 elhalt közül 13 nő, 21 férfi volt. 1855-ben /4/ loi szécsényi esett áldozatul a kolerának. Ez a lakosság 3,1 %-át jelenti. A római katolikus anyakönyv 84 kolerás bejegyzést tartalmaz, és ez a mintegy