Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Kolerajárványok Szécsényben

25oo katolikusnak ugyancsak kb. 3,1 %-át teszi ki. Ekkor élt mintegy 600 zsidó, 5o evangélikus és lo ortodox a mezővárosban. A 27 halott soraikból került ki. A megbetegedések száma meghaladta a kettőszázat /227/ . A népesség ilyen nagy százalékát /3,1 %/ kitevő mortalitás csak Füleken fordult elő /3,7 %/. Nógrád megye mezővárosainak többségében nem érte el az egy százalékot; Balassagyarmat 1,3 %, Kékkő o,5 %, Losonc 1,6 %, Érsekvadkert o,9 %, Pásztó o,9 %. Az 1873. évi járványnak /5/ a római katolikusok közül lo2 ember esett áldozatául. Ez a katolikus népesség 3,o %-a, tehát szinte megegyezik az 1855. évivel. Feltételezhetjük, hogy a katolikuson kívül két nagyobb felekezet, a zsidó és az evangélikus, hívei közül is hasonló arányban ragadta el a járvány az embereket. A zsidók száma 187o-ben 554 fő, az evangélikusoké 4o9 fő volt. /A szécsényi kolerában elhunytak teljes számát tehát kb. 13o főre tehetjük./ Elemezve a katolikus anyakönyv bejegyzéseit, a következő észrevételeket tehetjük: a lo2 elhunyt közül 52 férfi és 5o nő volt. Az elhunytak életkori megoszlását az alábbi táblázat foglalja magába: Életkor : Halálesetek száma: o-lo év 21 11-20 9 21-30 11 31-40 19 41-50 2o 51-60 14 61-74 7 Összesen: loi /Egy esetben nem jelöltek életkort./ A táblázat a o-lo közöttiek, illetve a 3o-5o év köztiek kolerás mortalitására mutat rá.