Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

-ki­es mikrofilmen is csak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, vala­mint a salgótarjáni Megyei Könyvtárban érhetők el, az alábbiakban közöljük a cikksorozat rövidített néprajzi szempontú kivonatát. A szöveg idézése arra is alkalmat ad, hogy érzékeltessük, alátámasszuk a fentiekben elmondottakat. A szövegközlésnél a mai helyesírási sza­bályok szerint jártunk el, az értelemzavaró sajtóhibákat, pedig kija­ví tottuk. "... ez a barkó mindemellett eredeti nép. A nélkülözésekhez és ne­héz viszonyokhoz szokva, létérti küzdelemben egyhamar kidőlni nem fog. A férfia többnyire köpcös, erős, domború mellel, széles vállal akár huszár- akár bakancsosnak a barkó pompásan beválik, s az edzést nem a katonaságnál tanulja. Kneip a /.../ csoda orvos eltátotta volna szemét-száját bámulatában, ha látta volna hogyan neveli a barkó gyermekét. Legcudarabb télben térdig érő hóban, a dermesztő hidegekben egy ingben mezitláb fut­<os künn, a 2-3 éves barkó-gyerek is hóval dobálódzik. Persze hogy 3 náthát híréből sem ismeri; el is pusztul 3o-4o % ily spártai ne­velési módszer mellett, de az ami megmarad, nem is szorul ám a dok­torra, mert edzettebb a vasnál../.../ Azután emellett elég szapora Is. A francia és szász módszereket nem ismeri, s egy-egy feltörő ;óhaj a jó Istenhez, hogy már miért is bocsát rá annyi szenvedést, iz egész, amit ezzel szemben tenni tud. /.../ Attól tehát, hogy a bar­;ó elnéptelenedjék, nem kell tartani. De hogy is lehetne erre gondol­ii! A barkó menyecske gyors fejlődésü /.../ 14-15 év a rendes kor, ikor konty alá kerül. A 18-19 éves leány már vén leány! A legény eg 18 éves korában meg nem állja, hogy meg ne házasodjék, ha a hon­édelmi miniszter el nem utasítja katonai szempontból a kérelmezőt, e akkor is segít magán és elveszi a választottját balkézre. Any­yira, hogy vidékünkön akár mennyi a titkos, vad-házasság. Midőn te­át a legény katonává lesz, otthon hagyja a menyecskét, rendszerint rősen megmásított állapotban, s a három esztendeig, míg oda van a sgény, édesanyja árgus szemekkel őrködik, hogy a menyecske az er­jlcsösség medrében maradjon. Ha aztán a legény haza jön, első dol­i, hogy az anyakönyvvezetőhöz s onnét a paphoz vigye és egyházi ál­íst kérjen frigyükre. Száz eset közül kilencvenben ez így van, s a idházasságok rendszerint megszelídülnek, úgy, hogy a hatóságok nem

Next

/
Thumbnails
Contents