Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)
A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez
1918. november 5. A kisterenyei Nemzeti Tanács megalakulásakor összegyűlt tömeg a köztársasági államformát követeli. Az állami és vármegyei hivatalnokok Balassagyarmaton az esküt a Nemzeti Tanács kezébe teszik le. Becske, Debercsény, Felsőpetény, Galgaguta, Karancskeszi , Keszeg, Mohóra, Nógrádkövesd, Pásztó, Szécsény községekben megalakul a nemzetőrség. 1918. november 6. Nemtiben, Szúpatakon megalakul a Nemzeti Tanács. 1918. november 7. A reakciós közigazgatási vezetőket: Bálás Barna balassagyarmati, Baross Árpád szécsényi, Ivánka László sziráki főszolgabírót eltávolítják hivatalukból. A magántulajdon elleni támadások erősödése: Karancslapujtőn, Karancsberényben. Nógrádszakálban, Szécsényben, Rimócon, Ecsegen, Nógrádmarcalban, Bujákon, Cserhátszen tivánban, Érsekvadker ten, Szirákon, Kallón megalakul a nemzetőrség . 1918. november 8. Kisbárkányban a Nemzeti Tanács, Bérceién és Romhányban a nemzetőrség alakul meg. 1918. november 9. Gróf Majláth Géza főispán formálisan lemond tisztségéről. 1918. november lo. Erdőtarcsán, Ösagárdon, Szendehelyen megalakul a nemzetőrség. 1918. november 11. Sámsonházán megalakul a nemzeti tanács, Pásztón a nemzetőrség Takács József főhadnagy irányításával kezdi meg tevékenységét. 1918. november 12. Salgótarján, Fülek lakossága a köztársasági államforma mellett foglal állást. 1918. november 13. Salgótarjánban Kis István, Tóth Pál, Malomhegyi Dezső, Oczel János és a bányamunkások három képviselőjéből szociáldemokrata többségű közélelmezési bizottság alakul, az élelmiszerek szervezettebb elosztására. 1918. november 16. A köztársaság kikiáltása.
