Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetéhez

A megye élére Rákóczy Istvánt, volt vármegyei aljegyzőt nevezik ki kormánybiztossá. A balassagyarmati Nemzeti Ta­nács ideiglenesen beszünteti tevékenységét. 1918. november 19. Salgótarjánban a csendőrségre támaszkodva Bacsó József főhadnagy vezetésével katonai nemzetőrség ala­kul . 1918. november 24. A baloldali szociáldemokratákból, az Oroszor­szágból hazatért kommunistákból, a radikális értelmiség képviselőiből megalakul a Kommunisták Magyarországi Párt­ja Kun Béla vezetésével. 1918. november-december. A baloldali szociáldemokrata mozgalom erősödése az iparmedence területén. Az ellenforradalmi erők szerveződése a volt vármegyei ve­zetők: Pongrácz György főjegyző, dr.Huszár Aladár jegyző körül. 1918. november 25. Az élelmiszerelosztás megoldatlansága miatt a kisterenyei nemzeti tanács lemond tisztségéről. A salgó­tarjáni nemzeti tanács segítségével azonban tovább működik. 1918. december 2. Az Országos Földműves Párt szécsényi szerveze­te megalakul. 1918. december 5. Losoncon megalakul az Országos Földműves Párt helyi csoportja. 1918. december 7. A Vörös Újság megjelenése Budapesten. 1918. december 11. Az Országos Földműves Párt megyei csúcsszer­vezete antikommunista programmal alakul meg Balassagyarma­ton. Vezetői: Piatrik János a volt úrbéres birtokosok el­nöke, Szilassy Béla losonci földbirtokos, Krúdy Ferenc szé­csényi bi rtokos. 1918. december 14. Buják, Szirák községekben megalakul a földmun­kások és kisgazdák helyi csoportja. 1918. december 26. Megalakul a KMP salgótarjáni csoportja. A he­lyi vezetők segítésére Kun Béla és Szaton Rezső Salgótar­jánba érkezik. A vezetőség tagjai: Gólián András bányai pék, Kominek Lajos, Priska Dezső, Oczel János, Bozó György acélgyári munkások, Hatvani D. Miklós bányai kőműves.

Next

/
Thumbnails
Contents