Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1987/1. szám (Salgótarján)

"Távozz honunk öléből, pálinkaital!"

»Tavozz honunk öléből, pálinkaital ! « A reformkor idején vált nyomasztó társadalmi gonddá a kiterjedt alkoholfogyasztás. Az ellene folytatott küzdelem az 1830-40-es években vette kezdetét, és a 40-es évtized közepén érte el a csúcspontját. Az egyre növekvő' mértéktelen alkoholfogyasztás és gyártás ellen a reformkor legkiválóbb alakjai is állást foglaltak. Széchenyi, Kossuth és Wesselényi sok alkalommal tették szóvá e problémát. Széchenyi pl. "A Selyemrül" cfmű cikksorozatában is rámutatott arra, hogy az anyagi hasznot kergető "pálinkaégető... mennyi kárt okoz, nemcsak a jelen élőkben, de a jövő nemzedékbe is oly mérget önt, mely a testet s lelket egyaránt gyilkolja." De túl Kossuthon és Wesselényin egy sor más újságcikk és könyv hfvta fel a figyelmet a gátlástalan pálinkaivás pusztító anyagi és erkölcsi következményei re. A kibontakozó alkolholellenes mozgalom egyik formája az ún. "mérsékleti egyletek" megalakítása volt, megyénkből Szécsény környékéről maradt fenn egy ilyen társulatnak szabályzata. A józansági egyletek gondolata az 1840-es évek elején már számottevő sikert elért írországi szerzetestől, Theobald Mathews-tól eredt. Eredménye nyomán több más országban is kezdeményezték hasonló egyletek létrehozását /Anglia, Németország, Oroszország/. Magyarországon az első "mérsékleti egyletek" Erdélyben és a Felvidéken keltek életre. 1845-től egyre szaporodó híradások adták tudtul e kezdeményezés kiterebélyesedését. Az egyletek megalakításában tevékeny szerepet játszott az egyház. Elsőként az eperjesi püspök bocsátott ki e tárgyban körlevelet 1845-ben, amelyben megyéje papságát egyletek szervezésére buzdítja. Az e szervezést segítő cikksorozatok is hangsúlyozták: "Honunk felvirágzása, az értelmi-míveltség terjedése, az erkölcsi föltámadás, a magáncsaládok békéje üdve, egész milliók hálája, bájoló képekben mosolyognak az e nemű vállalatok elébe." Már akkor fölfigyeltek az alkoholizmus és a bűnözés közötti összefüggésre, és a válások legfőbb okát is ebben keresték: "10 elválást sürgető házaspár közül legalább hat, vagy nyolcz, vagy mind a tíz is, a részegség okozta egyenetlenségnek szánandó áldozata." 1845-1847 között a megyegyűlések is sorra napirendre tűzték a pálinkafőzés betiltását. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a pálinkafőzéshez felhasznált gabona és burgonya éhínségek okozójává vált nem egy vidéken .