Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1987/1. szám (Salgótarján)

"Távozz honunk öléből, pálinkaital!"

A helytartótanács által szorgalmazott betÍLtás azonban több megyében, köztük Nógrádban is visszautasításra talált, viszont korlátozták a kocsmai hitelt I Ft-ban. Erdély mellett főként a Felvidéken szaporodtak gyorsan az egyletek. Szécsény vidékén az 1845-46-os esztendőben alakult meg egy ilyen "Társulat" erős egyházi gyámkodás alatt. A végső ösztönzést a már említett körlevél adta, ennek nyomdokain készítették el saját szabályzatukat. A társulat célját a részegeskedés és a pálinkázás megszüntetésében látta. Az előbbit azonnal, az utóbbit fokonként kívánták elérni. Anyagi kártétel mellett felhívták a figyelmet az ivásból eredő "fertelmes káromkodások, czivakodások és tolvajságok" meggátlására. A rendszabályok közé tartozott, hogy a mértéktelen szeszes ital fogyasz fásáról le kell mondani, sőt a társulat tagjának kerülnie kötelessége a bűnre csábító alkalmat, a kocsmát, kivéve a hivatalos eljárás és utazás esetében. A társulat tagja legalább egy félévre le kellett hogy mondjon a pálinka ivásról, fogadalmat annak leteltével meg kellett újítania. A jó példa kedvéért "Tisztelendőségtek velem egyült házokban bármi Ily pálinka italt tartani és azzal egészséges embernek, akárki Legyen az, szolgálni nem fognak". A belépés önkéntes alapon folyt, és az ilyenektől elvárták, hogy újabb tagokat nyerjen meg az ügynek. A társulat nagyobb sikere érdekében havi egy misét szabtak meg, ami járt a megholt tagért is, akinek temetésén a többiek kötelesek voltak megjelenni. A fogadását megszegő társulati tag háromszor nyert megbocsátást, negyedszerre kizárták. Felhívták a figyelmet arra, hogy azokkal, akik nem tagok a "felebaráti szeretet" sértést ne szenvedjen. A fogadást nyilvánosan kellett tenni a templomban a következő formában: "Én N.N. fogadom Isten és a Szeplőtelen Szent Szűz Mária előtt, hogy mától fogva meg nem részegszem, sem pénzemet szeszes italra gondatlanul ki adni nem fogom; ezen kívül fél évig bármiféle pálinka itallal élni nem fogok és korcsmába kivévén útközben a szükségből, mulatság kedveért éppen sohasem megyek". A megvalósítás előtt ismertették a társulat célját, természetét "nem csak elme, hanem és leginkább szívre hatólag", más eredményesen működő egylet példájával élve. Egyébként a belépőkről pontos lajstromot írtak Össze.