Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/2. szám (Salgótarján)
Nagybákay Péter: Nagy Iván heraldikai és genealógiai munkássága
Nagybákay Péter Nagy Iván heraldikai és genealógiai munkássága Nagy Iván heraldikai és genealógiai munkásságának ismertetésére vállalkozni - paradox módon - nagyon nehéz, és ugyanakkor nagyon könnyű feladat. Nagyon nehéz, mert ezzel egyrészt az egész magyar tudományos genealógia megteremtését, só't a magyar nyelvű heraldika alapjainak lerakását, másrészt e két, manapság kissé porosnak tűnő segédtudomány valódi jelentőségét kell röviden összefoglalni. De ugyanakkor könnyű is, mert Nagy Iván ezirányú hatalmas, alapvető munkásságát már a századfordulón olyan történészek méltatták, amint Márki Sándor, ^ és Karácsonyi János majd születésének századik évfordulóján Holub József .^ A negyvenes években is megemlékeztek genealógiai művéről, ^ legutóbb pedig, 1973-ban a pozitivista magyar történetírás elemzése során éppen Várkonyi Ágnes helyezte el Nagy Ivánt és életművét az őt megillető méltó helyre. Tekintsük át elöljáróban életének néhány mérföldkövét, elsősorban heraldikai és genealógiai munkásságának szemszögéből nézve. Nagy Iván a történelem, a múlt iránti érdeklődést már otthonából a balassagyarmati levéltáros környezetéből hozta magával. Már 1848-ban, húszéves korában felolvasást tart a Magyar Tudományos Akadémián XVII. századi lobogóinkról. I85I-52-ben a magyar történeti vonatkozású levéltári kutatásokat folytat Velencében. 1855 és 1870 között a pesti egyetemi könyvtár kötelékében dolgozik, és éppen ez heraldikai és genealógiai munkássága szempontjából a legjelentősebb korszak. Ez alatt, 1858-ban az Akadémia levelező tagjává választja. Székfoglalóját a magyar címertanról tartja. Erre az időszakra esik főművének megírása is. A "Magyarország családai és nemzedékrendr táblákkal" 1857 és 1868 között jelenik meg, 13 kötetben, és ez idő alatt lát napvilágot jónéhány pecséttani és ún. "nemzedéktani" /genealógiai/ közleménye Is. Az 1883-ban megalakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság első alelnöke lesz. 1883 és 86 között - már horpácsi birtokára visszavonulva - részt vesz az ún. Siebmacher féle nagy európai címergyűjtemény magyarországi részének szerkesztésében.
