Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)

Egy illatos kis levélke...

Egy illatos kis levélke A történet ismeró's. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében a Horthyrezsim régi vágya vált valóra. A Felvidék egy részét visszacsatolták Magyarországhoz. November 5-én megkezdődött a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Örömmámorban úszott az ország. Csak nagyon kevesen sejtették, milyen következményei lesznek még ennek a lépésnek. A politika minden eszközt felhasznált az eufórikus hangulat növelésére. A közelmúltban egy kisebb dokumentum-együttes vásárlásakor múzeumunk gyűjteményébe került egy levélke, 1938 november 16 -ról keltezve. Cím nincs a borítékon csak ennyi van rá írva; Felvidéki testvérkémnek, Rozsnyó. A levél írója egy fiatal lány, az esztergomi érseki tanítónőképző' negyedéves hallgatója. Nem tudta kinek ír, miként osztálytársai sem, hiszen levelét a bevonuló új magyar hivatalnokok osztották szét a rozsnyói iskolák tanulói között. De az is lehet, hogy azt sem tudta mit ír. A levelet a hivatalos magyar állami politika fogalmaztatta, egy fiatal lány tollába adva irredent elképzeléseinek veszélyes elméletét. Nincs szörnyűbb mint a fiatal Lelkek mérgezése buta politikai szólamokkal, tettvágyuk, aktivitásuk kihasználása ostoba nacionalista, ködös eszmék szolgálatában. Ennek a fiatal lánynak is ekkor első szerelmes leveleit kellett volna írnia titkos imádójához. Vagy éppen a diavatos levelező könyvek számát felhasználva folyamodványt kellene fogalmaznia a leendő tanítónői állása elnyerése érdekében. 5 helyette mit írt? Ezt a levelet: Drága Magyar Testvérkém! Mily határtalan boldogság töltheti most el szivecskédct, mert már nem rab földön élsz. Rozsnyó is felszabadult a 20 éves rabságból! Leírhatatlan az az öröm, mely elárasztotta lelkemet, mikor megtudtam, hogy a Felvidék jórészét visszakapjuk. Boldog izgalommal vártuk a napot, mikor szomszédunkba Párkányba is bevonulnak a magyar katonák. Ó, hányszor néztünk át a Dunán s hányszor vágytunk, hogy felszabaduljon Párkány s a többi elszakított terület. Jól tudjuk, hogy az elrabolt területeken élő, hazájukat igazán szerető magyar testvéreinknek nagyon sokat kell szenvedniök.