Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)

Házassági szerződés 1932-ből - Keresztelői szerződés 1932-ből

Házassági szerződés 1932-ből A házassági szerződés a népi jogéletnek egyik írásban rögzített for­mája volt. A végrendelet egy változatának is tekinthetjük, hiszen akkor lépett életbe, akkor lehetett a szerződésben vállalt kötelezettségeket érvényre juttatni, megvalósítását követelni, ha a házastársak közül va­laki meghalt. A házassági szerződés az egész ország területén ismert joggyakorlat volt. Általában a vőlegény vállalt kötelezettséget a szerződésben arra, ha meghal, felesége meghatározott pénzösszeghez, egyéb anyagi javakhoz jusson. Észak-Magyarországon inkább az a gyakorlat alakult ki, hogy a vőlegényen kívül a menyasszony is anyagi kötelezettséget vállalt házas­társáért . A néprajzi szakirodalom a házassági szerződést mór i ng néven ismeri. A hivatalos iratokban is találkozhatunk a móring kifejezéssel. Az álta­lunk átnézett bírósági iratokban többször olvashattuk a móring kifeje­zést, amelyen házassági szerződést értettek. A mór ing, vagy házassági szerződés átmeneti anyagi biztonságot je­lentett az életben maradt házastársnak. Megvédte az elhunyt hozzátarto­zóinak örökös zaklatásaitól, anyagi kisemmizésétől. A házasság megszűné­sének jutalma, kárpótlás volt az életben maradó presztízsének csökkené­séért is. Az özvegy férfi ugyanis már csak özvegy asszonyt, vagy idős leányt vehetett feleségül. A házastársát elvesztő fiatalasszony is csak özvegy férfihez, vagy agglegényhez mehetett férjhez. Alábbiakban egy kosdi vőlegény és menyasszony házassági szerződését mutatjuk be, amelyet 1832-ben a verőcei plébáián szövegeztek meg. Az ügy azért került bíróságra, mert a vőlegény a házasságkötés után két év múlva meghalt, a feleség követelte a móringlevélben vállalt összeg meg­tér ítését. "Házassági egyesség melly szerződött egy részéről ifjú legény Pál József, más részről Pál István leánya Ersébeth között illy feltétel alatt, l-ör Pál Jósef ifjú Legény jövendőbeli házastársa eránt viseltető sze­retetének megmutatására ajánlja hogy ha három esztendők elforgása előtt akár mikor az Istennek bölcs rendeléséből történjen halála bár magzat nélkül Esztendőről Esztendőre ajánl 50 rft, az az Ötven vál­tó Rénes forintokat. Három Esztendőknek elforgása után pedig minden Őtet illető örökséget jövendőbeli házastársának örökössen által a­jánlja.

Next

/
Thumbnails
Contents