Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1984/1. szám (Salgótarján)

Múzeumbaráti körök

got és egy lármafát /lclopacska/. A látogatók ez utóbbi hangja mellett fannak le a. melybe* A portálon szónfekete márványtábla hirdeti, hogy az aknát ly3O-ban ipari műemlékké nyílvání

tották. A vágat első szakasza táró, ebben vitrinsort helyeztünk el. Korabeli bányász diszruhák, a szénmedence térképe, termelési grafikon, százesztendős bánya társláda /Sruderkasse/, kőzetek, ásványok, mérőeszközök, különböző tipusú bányalámpák, kézi szerszámok és bányamentő felszerelések láthatók. Egy légajtón keresztül 30-as évekbeli munkahelyre érünk, ahol egy 60 cm-es szénréteg jövesztésén dolgozó, felevő és térdelő vájárt láthatunk. Itt van a facsillét húzó bányaié Is. Menetközben láthatjuk a bányamentők gyakorló helyeit is, itt például a súlykamrát, illetve hőkamrát. Egy mai és egy régebbi, kézzel hajtható ventillátor mellett Moll betonívekkel biztosított ereszkén érünk le a frontfejtéshez. Ez 22 méter hosszú, acéltámmal biztosított, a végén egy 60-as évekből származó lengyel marógéppel. Egy elővajasban Hidasi-féle rakodó gépet láthatunk,