Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/2. szám (Salgótarján)

megállapítására nyitott szelvényekben további két gödröt találtunk. A különböző méretű és mélységű, szabálytalan alaprajzú és falu gödröket agyag kitermelésére használták eredetileg /a humusz és a kulturréteg alatt a területen jó minőségű sárga agyag van/. Az agyagra szükség volt a házak padlójának, falának tapr-sztásához, tűzhelyek készítéséhez, ez adhatta a kerámia alapanyagát. A kitermelt agyag folytán keletkezett gödrökbe pedig később beledobálták a hulladékot: az eltört edények cserepeit, a toiles vagy csorbulás miatt használhatatlanná vált kőeszközöket, az elfogyasztott állatok csontjait. A leletanyag különösen a változatos formájú és méretű kőeszközökben gazdag. A lapos,ékként, baltaként használt - eszközökből h~ 3o cm között minden méretben találtunk példányokat. Rendszeresen hozzájuthattak a hazánkban Tokaj környékén található vulkáni eredetű kőzethez, az obszidiánhoz. A nyers - kb. öklömnyi nagyságú - tömbökből hasítottak le az éles pengéket. Azt, hogy a csiszolt eszközöket és a pengéket helyben készítették, a magkövek és a gyártási hulladékként lepattant, eszközként nem használható apró szilánkok bizonyítják: mintegy ko db obszidlánszilánkot egy csomóban találtunk. Készítettek eszközöket az elfogyasztott állatok csontjaiból is: a lr<pos bordákból