Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/2. szám (Salgótarján)

siinitókat - ezeket az edénykészitésnél használhatták -, a rövidebb csontokat hegyesre csiszolva árként alkalmazták. A vastagabb falu - főzésre, tárolásra szolgáló - edényeken kivül vékonyfalu, gazdagon díszített kerámiát is készitettek: a sötét szinü, fényes feketére csiszolt edényen a finom bekarcolt diszen kivül vörös festést és többször fehér irikrusztációt /a bekarcolt mélyedést töltötték ki fehér szinü festékkel/ alkalmaztak. Az idei ásatás során nem kerültek felszínre tűzhelyek lakóházak: a telep szélén, kis területen dolgoztunk, s a további ásatásoktól remélhetjük ezek előkerülését. Az ásatáson lo napig hét középiskolás is dolgozott: az idén Szécsényben szervezett megyei honismereti tábor régészeti csoportja. A csoport tagjai a kinti munkán kivül egyes témákként - a kiadott irodalom alapján - önállóan készültek föl a foglalkozásokra « amelyeken a neolitikumra vonatkozó eddigi ismereteinket foglaltuk össze: a neolitikus korszak életmódja, tenyésztett állatai, termesztett növényei, a lakóházak formája, szerkezete, az eszköz- és edénykószités technikája. A foglalkozásokat más ásatásokon készült szines diasorozat vetitése egészitette ki, amelyből megismerhették az ásatási módszereket, a pontos, megbízható feltáró munka fontosságát. Soós Virág