Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1979/2. szám (Salgótarján)

siinitókat - ezeket az edénykészitésnél hasz­nálhatták -, a rövidebb csontokat hegyesre csiszolva árként alkalmazták. A vastagabb falu - főzésre, tárolásra szolgáló - edényeken kivül vékonyfalu, gaz­dagon díszített kerámiát is készitettek: a sötét szinü, fényes feketére csiszolt edé­nyen a finom bekarcolt diszen kivül vörös festést és többször fehér irikrusztációt /a bekarcolt mélyedést töltötték ki fehér szi­nü festékkel/ alkalmaztak. Az idei ásatás során nem kerültek felszín­re tűzhelyek lakóházak: a telep szélén, kis területen dolgoztunk, s a további ásatásoktól remélhetjük ezek előkerülését. Az ásatáson lo napig hét középiskolás is dolgozott: az idén Szécsényben szervezett megyei honismereti tábor régészeti csoport­ja. A csoport tagjai a kinti munkán kivül egyes témákként - a kiadott irodalom alap­ján - önállóan készültek föl a foglalkozá­sokra « amelyeken a neolitikumra vonatkozó eddigi ismereteinket foglaltuk össze: a neolitikus korszak életmódja, tenyésztett állatai, termesztett növényei, a lakóházak formája, szerkezete, az eszköz- és edénykó­szités technikája. A foglalkozásokat más á­satásokon készült szines diasorozat vetité­se egészitette ki, amelyből megismerhették az ásatási módszereket, a pontos, megbíz­ható feltáró munka fontosságát. Soós Virág

Next

/
Thumbnails
Contents