Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES Jövője csak a múlt emlékeit számontartó, tanulságait megértő és azokat megfogadó egyháznak, nemzetnek és társadalomnak lehet." - Ezzel a mondattal fejezte be Szőke István, rozsnyói református lelkész Ráday Pál címmel, 1934-ben publikált könyvét.

1 Az 1705-ös szécsényi országgyűlés a Rákóczi-korszak kiemelkedő eseményei közé tartozik, amire a 300 éves évfordulóra rendezett tudományos konferencia révén történő megemlékezés a múlt ezen emléke számontartásának szép és dicséretes formája. A múlt emlékeinek számontartása a társadalom jövője, prosperálása szempontjából természetesen nem elégséges, de okvetlenül szükséges feltétel. Ma már nem vitatott az a tény, hogy múltunk megismerése nélkül jelenünket sem tudjuk maradéktalanul megérteni. A megismerés folyamatának kiteljesedésével párhuzamosan egyre világosabbá válik a múü-jelen-jövő között kétségtelenül meglévő, jóllehet sokszor nehezen kitapintható, láncszerű összefüggés kontúrvonala. A jövő építése, a jövőért munkálkodás első fázisának tartotta Szőke István a múlt emlékeinek számontartását - nem alaptalanul. Ezt a fázist azonban a cél érdekében követnie kell az elemzésen nyugvó megértésnek, a tanulságok levonásának, illetve e tanulságoknak a cselekvési rendszerünkbe való beépítésének, vagyis a tanulságok konkrét implementálásának. Előadásomban az 1677. július 2. és 1733. május 20. között élt református köznemesről, a Rákóczi-szabadságharc során országos prominenciára emelkedett Ráday Pálról szeretnék megemlékezni. Ezen téma választásának főbb indokai közül hadd említsek meg néhányat: - Ráday Pál életének és munkásságának kutatói maradéktalanul egyetértenek abban, hogy jelentőségétől messze elmarad ismertsége. A középiskolai tankönyvekkel bezárólag még csak említésre sem kerül a neve, de azok sem ismerik őt feltétlenül igazán, akik esetleg találkoztak már a nevével. Egy-két példa, illusztrálásképpen: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége keretében működő Bálint György Újságíró Iskola növendékei tudják - mert tanulják -, hogy Ráday Pál a magyar hírlapírás megalapítója (az általa írt és szerkesztett „Mercurius Hungaricus" című kuruc újság által, amelynek első száma 1705. május 30-án jelent meg, Egerben), de nem feltétlenül hallottak mondjuk arról, hogy Ráday a kegyességi irodalom egyik kiválósága és korának legnagyobb református imádkozója is volt, vagy, hogy a református énekeskönyvben még ma is megtalálható hét éneke. Aki pedig a református templomban Ráday Pál énekeit énekli, - ha tudja is egyáltalán, ki az, aki az énekeket szerzetté, - bizonyára nem tételezi föl, hogy a kegyességi irodalom ezen jeles műve1 SZŐKE István: Ráday Pál. Beregszász, 1934. 224