Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY PÁL EMLÉKEZETE lője, aki a XVII. század végére már elismert, latinul író költő, katonai törvénykönyvet is tudott szerkeszteni, ha kellett. Meg, hogy Rákóczi diplomáciájának a vezetője is volt, aki a nagyságos fejedelem megbízásából királyokkal és a cárral is tárgyalt, stb., stb. Amíg ez a jelentőség és ismertség közötti különbség lényegesen le nem csökken, addig e téma választása indokolt is marad. Nem tagadom, a csökkentés iránti igyekezetemben némi kötelességérzetnek szintén van köze, hiszen Ráday Pálban egyenesági ősömet, dédapám dédapjának a nagyapját is tisztelhetem. A tisztelettel párosuló felemelő érzést a hely szelleme tovább erősíti, ha Rádaynak a szécsényi országgyűléssel kapcsolatban betöltött fontos és sokrétű szerepére gondolok. Ez a szerep a témaválasztás következő indoka. - Ráday Pál Rákóczi országgyűlései közül a szécsényi országgyűlés lebonyolításáért munkálkodott a legtöbbet. Ebbeli tevékenységére több konkrét utalás is van Ráday Pál Iratai I. kötetének terjedelmes bevezetőjében. így például: Amikor Ráday 1705. júliusában a Sziléziában táborozó svéd királynál járt követségben, a francia követ, Bonnac márki arra kérte Rákóczit, küldje fel hozzá Rádayt Danckába, hogy szóban megbeszélhesse vele a legfontosabb ügyeket. A fejedelem azonban hazarendelte őt, mert - ahogy Bonnacnak írta - „vissza kell jönnie a diétára". Elő kellett készíteni a szécsényi országgyűlést, s Rádayn kívül nem volt rá alkalmas ember. (Ahogy a sziléziaiakhoz szóló kiáltvány megírására sem volt. Ezért a Krakkóban tárgyaló Rádayt Rákóczi kénytelen volt utasítani, fogalmazza meg a pátenst is, mert kibocsátása sürgős.)

2 Ugyancsak az említett bevezetőben olvashatjuk: „Ráday intézte a szécsényi országgyűlés előkészítését is. A fejedelmi propozíciók kidolgozása, az országgyűlési bizottságok elé menő javaslatok előkészítése, a törvénycikkek megfogalmazása mind az ő munkája volt. De a diétán is komoly feladatok vártak rá. Résztvett a bizottsági üléseken, azok határozatairól állandóan tájékoztatta a fejedelmet, míg az üléseken képviselte az ő nézeteit. Ráday Pál írta a jegyzőkönyveket, s ő fogalmazta meg a határozatok végső formáját. A meghívótól a fejedelmi szentesítésig alig van az országgyűlésnek olyan fontosabb irata, mely nem Ráday tolla alól került volna ki."

3 Eddig az idézet, tegyük azonban még hozzá, hogy a magyarországi és erdélyi kuruc hadsereg számára a Katonai Törvénykönyvet is Ráday Pál állította össze, ugyancsak itt, Szécsényben, az országgyűlés ideje alatt. Még a fejedelem beszédét is Ráday Pál mondta el, amely eseményt a szécsényi országgyűlésről készített naplójában Csécsi János eképpen örökítette meg: „..Megjelenvén aztán az ország sátorában a felséges fejedelem, egy magyar nyelven maga által dictait beszédet olvastata fel az ország titkára, Ráday Pál által."* 2 Ráday Pál Iratai I. 1703-1706. Sajtó alá rendezte: BENDA Kálmán - MAKSAY Ferenc - ESZE Tamás - PAP László. Budapest, 1955. (A továbbiakban: Ráday iratok I.) 19. 3 Ráday iratok I. 16. 4 Csécsi János naplója a szécsényi országgyűlésről. In: Rákóczi Tükör II. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. Szerkesztette: KÖPECZI Béla és R. VÁRKONYI Ágnes. Budapest, 1973. 145. 225