Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre
TÖRVÉNYALKOTÁS II. RÁKÓCZI FERENC ORSZÁGGYŰLÉSEIN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÉCSÉNYI ORSZÁGGYŰLÉSRE ...a nép közös és szabad egyetértése ad erőt a törvényeknek... MEZEY BARNA II. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezései szerint a szabadságharc során, a háború és az államszervezés nehézségei közepette is olyan jogról álmodott, mely a társadalom többségének egyetértését élvezve, a köz javát szolgálja. Az országgyűlési iratok, akták tanúsága szerint pedig jelentős erőfeszítéseket tett elképzeléseinek megvalósítására. Ehhez mindenekelőtt szembe kellett néznie a magyar jogalkotás és jogi praxis állapotával, tisztáznia kellett viszonyát a fennálló rendi közjog intézményeihez s formába kellett öntenie jogpolitikai elgondolásait. I. Jog és hagyomány (tradíció, legiszláció, modernizáció) Közismert tény, hogy Magyarországon végig az Árpád-házi korszakon, át a vegyes házakbéli uralkodók idején egészen a Habsburgok regnálásáig - igaz más és más okból, de - a jog domináns jogforrása a consuetudo volt. Magyarország jogfejlődésének talán leglényegesebb jellemzője, a szokásjog túlnyomó jelenléte, a consuetudo meghatározó jellege. Az ősi jogból, a tradíciókból, a bírói jogból és a helyi szokásokból táplálkozó szokásjog országos, területi és helyi szinten egyaránt hatalmas tekintéllyel bírt. A mindennapok aktuális konfliktusaira nyomban rugalmas választ kínáló praktikus jog társadalmi kötődése, problémamegoldó képessége mindig is a királyi akarat fölé emelte reputációját. A központosító királyi hatalomnak évszázados küzdelmet kellett indítania a consuetudo minden intézményének megszüntetéséért, vagy csupán megváltoztatásáért is. Jellegzetes befolyását jelzi Werbőczi István Tripartitumának sommás összefoglalása, miszerint a szokásjognak „pedig hármas ereje van" úgy mint törvénypótló 2 , törvényma1 Értekezés a hatalomról. In: II. Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete. Archívum Rákóczianum III. osztály: írók. II. Rákóczi Ferenc müvei III. (Továbbiakban: Értekezés) Budapest, 1984., 429. 2 „mivel a törvényt pótolja, a hol ez hiányzik". Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve, melyet Werbőczi István a Királyi Felség Személyes Jelenlétének helytartója, a legnagyobb gonddal készített Ulászló Úrnak a fenséges fejedelemnek és úrnak, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királyának stb., a legkegyelmesebb úrnak 1514. (továbbiakban HK), Előbeszéd 5.§ 91
