Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Köpeczi Béla: A vallási türelem és II. Rákóczi Ferenc

KÖPECZI BÉLA 1682-től nevelője a jezsuitáknál tanult kisnemes Badinyi János, aki folytatja Canisius megismertetését, megkezdi a latin nyelv oktatását és megtanítja a gyermeket az udvariassági szokásokra. Amikor Thököly Imre, a magyar felkelés vezére, 1683-ban Báthory Zsófia halála után feleségül veszi Zrínyi Ilonát, a gyermek katolikus környezete ellene fordul. Thököly lutheránus, tehát a katolikusok ellensége, s ez nyomot hagy Rákóczi emlékezetében. Az 1716-ban írt Valbmásokban azt állítja, hogy egy kígyó költözött az ágyába, aki természetesen Thököly. Azt is állítja, hogy 1683 elejétől kezdve a hétéves gyermeket Thököly magával vitte és Cseklész mellett a lezuhanó tábor majdnem agyonütötte. Azt is, hogy testi és lelki gyötrelmekkel tönkre akarta tenni. 1685-ben meg akarta mérgeztetni, de kamarása, Kőrösy György megmentette. Amikor Thököly a váradi pasához indult, őt is magával akarta vinni, de Badinyi misét mondott tiszteletére és anyja megakadályozta az elmenetelt. Szerinte a bécsi udvar járult hozzá Thököly és Zrínyi Ilona egybekeléséhez, remélve, hogy a Rákóczi-birtokok megszerzésével a kuruc királyt megegyezésre lehet rábírni. Rákóczi ellenérzése anyjára is kiterjedt, aki a zsernyesti csatában elfogott császári tábornokok ellenében kész volt férjéhez menni Törökországba. A Vallomásokban a fejedelem meg sem emlékezik arról a levélről, amelyet az elmenő Zrínyi Ilona akart hozzá eljuttatni. 1701 után azt reméli, hogy Thököly török segítséggel Erdélybe jöhet, később igyekszik ettől eltávolodni, részben Thököly lutheránussága, a török segítség elmaradása és saját maga megválasztása miatt.

4 Amikor Zrínyi Ilona feladja Munkács várát, gyermekeivel együtt Bécsbe megy, Julianna ott marad, Kollonich Lipót, a gyámja, a csehországi Neuhausba (Jindrichûv Hradec) jezsuita iskolájába küldi. Végigtanulja a Ratio Studiorum által előírt tananyagot, elmélyül a jezsuita vallásosságban és híve a Mária-kongregációnak. Egyik tanára, Melchior Guttwirt Amores Mariani címen 1690-ben Linzben kiadványt jelentet meg, amely közli arcképét is. A középiskolai tanulmányok befejezése után beiratkozik a prágai egyetemre, ahol olyan tanulmányokat folytat, amelyek kevéssé érdeklik. Ő nem filozófiával, vagy morállal, hanem matematikával, fizikával, hadmérnöki tanulmányokkal szeretne foglalkozni, erre azonban nincsen mód. Két évig van Prágában, amikor 1692 nyarán nővére, aki férjhez ment AspremontReckheim Gobert grófhoz, Bécsbe hívja, Kollonich jóváhagyásával, a vagyonelosztás érdekében. Ekkor határozza el tanárainak javaslatára, hogy nem lesz jezsuita: „Bízva hiszem uram, nem róttad fel vétkemül, hogy - bár egy ideig indítást éreztem rá, mégsem szántam rá magamat a jezsuita rendbe lépésre." Hozzáteszi: „soha emiatt nem éreztem semmiféle lelkifurdalást."

5 A való világgal megismerkedni Bécsbe érkezve új fejezet kezdődik Rákóczi életében, amely eltávolítja őt a szokásos vallásosságtól. Főúri környezetbe kerül, ahol megismerkedik az előkelőségekkel és szokásaikkal. Csak a latint tudja, keveset beszél magyarul és németül. Meg kell tanulnia 4 KÖPECZI Béla és R. VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, (harmadik kiadás), Bp 2004.. 149-207. 5 Vallomások, RÉVÉSZ I. kéziratos ford. 86