Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Köpeczi Béla: A vallási türelem és II. Rákóczi Ferenc

A VALLÁSI TÜRELEM ÉS II. RÁKÓCZI FERENC ellenreformáció. A Habsburgokban hívő magyar főurak és nemesek ismét katolikusokká lesznek.

2 Magyarországon és Erdélyben egyes főurak, a városok és a mezővárosok polgársága és jobbágyaik a szászok kivételével, akik lutheránusok, a kálvinizmust választják. Dávid Ferenc jelentkezésével létrejön az unitárius vallás és kisebb csoportokban a szombatosság. János Zsigmond uralma idején 1568 júniusában kimondja a négy vallás, tehát a katolikus, a református, a lutheránus és az unitarizmus bevett vallás szerinti elismerését. (Az úgynevezett recepta religiót.) Megengedi a jobbágyok vallásszabadságát. A gyűlés kizárja a szombatosokat, akiket üldözni kezdenek. Nem rendelkezik az erdélyi görögkeleti románokról, akiket a havasalföldi és a moldvai egyház támogat. Báthory István uralkodása idején 1572-ben Kolozsvárt katolikus akadémiát hoznak létre és beengedik a jezsuitákat. A székelység egy része továbbra is kitart a katolikus egyház mellett és amikor Erdély a Habsburg-ház hatalmába kerül, kinevezik a katolikus püspököt és Kollonich Lipót irányítása alatt létrejön a román görög-katolikus egyház. Ez elismeri a pápa fennhatóságát, átértelmez egyes tételeket, papjaik megnősülését és támogatást kap Bécsből és Rómából. Az erdélyi fejedelmek a református egyházat támogatják, amely igyekszik a románság körében is befolyást gyakorolni. Kiad román fordításokat, fellép a babonák ellen és román fiatalokat a református kollégiumban nevelik. Az erdélyi református és lutheránus egyház kapcsolatot tart fenn a külfölddel, a presbitarianusokkal, a puritaniusokkal, a hollandiai egyetemeken tanuló diákok útján, akik a kartéziánizmust megismerik. A magyar katolikus történetírás kétségbe vonja a vallási türelem erdélyi jelentkezését, hangsúlyozva, hogy a fejedelem és a rendek többsége protestáns volt és ezeknek a vallásoknak kedvezett. Ez természetesen igaz, de a vallási türelem ez esetben is jelentkezett, elég arra gondolni, hogy Erdélyben több főúr katolikus volt és hogy az maradt a székelység jelentős része is. Rákóczi katolikussága Amikor II. Rákóczi Ferenc megszületett, apja már katolikus volt, anyja kezdettől fogva.

3 Nagyanyja, Báthory Zsófia férje halála után visszatért a katolikus vallásra és jezsuitákkal vette körül magát. Az apa hamar elhalt és az egyedül maradt Zrínyi Ilona feladata a két gyermek, Julianna és Ferenc neveltetése. Bár Sárospatakon, ahonnan Báthory Zsófia kizavarta a református kollégiumot, jezsuiták élnek, de ő nem őket választja nevelőnek, hanem a salvatoriánus Bárkány Jánost, aki a szécsényi ferenceseknél tanult, Szegeden működött, végigjárta a ferences kolostorokat és időnként Zrínyi Ilona megbízásából diplomáciai szolgálatokat is teljesített. Megmaradt Rákóczi ábécés könyve, amelyből megtanulta a katolikus egyház legfőbb tételeit, a protestánsokkal való vitákat, Petrus Canisius Kiskatekizmusát és megismerkedett a Mária-kultusszal. 2 Erdély története. Főszerk. KÖPECZI Béla. A megfelelő fejezetet R. VÁRKONYI Ágnes. írta. II. köt. Budapest, 1986. 3 KÖPECZI Béla: Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Bp. 1982. A továbbiakban is ezt idézzük.- MESZLÉNYI Antal: II. Rákóczi Ferenc felkelésének valláspolitikája és a jezsuiták. Regnum, 1936. Mályusz Elemérrel vitatkozik a vallási türelem kérdésében. 85