Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Köpeczi Béla: A vallási türelem és II. Rákóczi Ferenc

A VALLÁSI TÜRELEM ÉS II. RÁKÓCZI FERENC KÖPECZI BÉLA Körülmények II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlésen mint a vallási türelem képviselője jelenik meg. Mi indította a fejedelmet arra, hogy katolikus volta ellenére ezt az álláspontot képviselje? A vallási türelem kérdése a reformáció elterjedése kapcsán jelentkezik az európai közvéleményben.

1 A katolikus egyház a középkor folyamán egyházi és világi hatóságok eszközeivel szembefordul az úgynevezett eretnekekkel. Amikor 1517-ben Luther Márton kihirdette 95 pontját és megkezdte támadását a katolikus egyház ellen, nemeseket és jobbágyokat tudott megmozgatni. Azzal vádolta a katolikus egyházat, hogy eltért a Szentírástól, tiszteli a szenteket, bűnbánó cédulákat terjeszt, elítéli az egyházi vagyont és a klérus gazdagságát. A fejedelmeket és a nemeseket az egyházi vagyon érdekelte, a jobbágyságot a szabadság és a kiszolgáltatottság. A fejedelmek egy része átállt az új valláshoz és szembefordult a pápával és a Habsburgokkal. 1555-ben létrejön az augsburgi vallási béke, amely jóváhagyja a „cujus regio, ejus religio" német elvét, ami azt jelenti, hogy a jobbágyok földesuraik vallását követik, miután ez utóbbiak átálltak, a jobbágyok nem kis része az új vallást követi. Az újítás nem áll meg német területen, Zwingli Ulrich bizonyos módosításokkal elfogadja azt Zürichben és a svájci kantonokban. A legradikálisabb változást a francia Kálvin János hajtja végre, aki 1536-ban kiadja A keresztény vallás insütúcióját, amely elismeri a predesztinációt, az eleve elrendelés elvét, racionalizálja a vallásos életet és Genfben teokráciát alakít ki. A kálvinizmus elterjed Franciaországban, ahol 1598-ban IV. Henrik, a nantesi ediktumban elismeri, csak 1689-ben XIV. Lajos vonja vissza. Bizonyos változtatásokkal eljut Angliába, ahol 1558-ban I. Erzsébet létrehozza az anglikán egyházat. Németalföldön a kálvinizmus, Skandináviában a lutheranizmus terjed el. Mindezeket túlhaladja az unitarizmus, amely tagadja a Szentháromságot és új nézeteket képvisel a protestantizmuson belül. A katolikus egyház 1545-től 1563-ig a tridenti zsinaton lép fel a protestánsok ellen. Megfogalmazza legfontosabb elveit és létrehozza a jezsuita rendet, amely az ellenreformáció egyik fő eszközévé válik. Magyarországon a 16. században és a 17. század elején a protestáns vallások túlsúlyba kerülnek. Ekkor a jezsuiták és elsősorban Pázmány Péter hatására megkezdődik az 1 HAJNAL István: Az újkor története. Egyetemes történet. II. köt. Bp. 1936. 186-211. 84