Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

G. Etényi Nóra: A The Boston News-Letter hírei a szécsényi országgyűlésről. Újsághírek, diplomáciai jelentések és röpiratok

A THE BOSTON NEWS-LETTER HÍREI A SZÉCSÉNYI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL repelt, míg a hátlapokon az egyiken a szabadságharc kezdetei, a másikon a különböző vallások egyetértése, a harmadikon pedig a lernai hidrával küzdő Herkules képe látható. Az emlékérmek keletkezésének pontos idejét nehéz meghatározni. A vallási türelmet hangsúlyozó emlékérem egyértelműen a szécsényi országgyűlés vallásszabadságot biztosító törvényeit élteti. A Herkules ábrázolás datálását több ellentmondás nehezíti. Sokáig az ónodi trónfosztás érmeként tartották számon, bár az érmen csak Rákóczi erdélyi fejedelmi címe szerepel, így valószínűbb, hogy az emlékérem erdélyi eseményhez kapcsolható.

32 Cserei Mihály feljegyzései alapján Esze Tamás az 1705-ös tervezett erdélyi országgyűléssel hozta összefüggésbe az érmet.

33 Buzási Enikő a Herkules-érem politikai programja alapján arra a következtetésre jut, hogy II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlést megelőzően, már 1705. április 13-án utasítást adott elkészítésére, s elsősorban külpolitikai kapcsolataiban szánt nagy szerepet az éremnek.

34 A Boston NewsLetter híradása egyértelműen az 1705-ös év eseményeihez köti az érmet, ahhoz az időszakhoz, amikor az angol-holland közvetítés II. Rákóczi Ferenc külpolitikai kapcsolataiban is kulcsfontosságú, s amikor Rákóczi a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolatát szeretné szorosabbra fűzni. A bostoni hetilap a nagy időbeli eltolódás miatt nem alkalmas a pontosabb idő meghatározásra, híradásai alapján azonban úgy tűnik, hogy 1705. augusztus 1-jei bécsi hírek alapján írnak a Herkulest ábrázoló emlékéremről 1706. február 18-25-i dátumozású bostoni újságban. Elgondolkodtató, hogy miért ennek az emlékérem kiadatásának akkora a hírértéke, hogy a bostoni hetilap is részletes leírást készít róla. Herkules a politikai hatalom birtoklását testesíti meg, s elsősorban az uralkodói reprezentációnak része.

35 Az európai hatalmak közötti konfliktusok kapcsán is gyakran szerepel a Herkules szimbólum. Egy 1643-as ábrázoláson XIII. Lajos mint Herkules küzd a spanyol királyságot megtestesítő oroszlánnal és a kilenc helyett itt csak hétfejű hidrával, mely francia változatban a hét választófejedelem szimbóluma. A gyermek XIV. Lajos érmen is megjelenik Herkulesként.

36 A Habsburgok, különösen I. Lipót császár török felett aratott győzelmét gyakran GALAVICS Géza 1980. 476-479. ESZE Tamás: Warou-adatok 41-42. GALAVICS Géza 1980. 490-492. BUZÁSI Enikő: II. Rákóczi Ferenc mint mecénás. Művészettörténeti Értesítő (37) 1988. 162-185. Friedrich POLLEROSS: From the exemplum virtutis to the Apotheosis: Hercules as an Identification of the Adoption of Classical Forms of Representation. In: Allan ELLENIUS (ed): Iconography, propaganda and légitimation. Oxford, 1990.; Arthur HENKEL und Albrecht SCHÖNE: Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI. und XVII. Jahrhunderts. Stuttgart-Weimar, 1967/1996. 1641-1654.; Cesare RIPA: Iconologia. Fordította, ajegyzeteket és az utószót írta: Sajó Tamás Budapest, 1997.410., 579., 595-597. Itt szeretném megköszönni R. Várkonyi Ágnesnek és Mikó Árpádnak a Herkules szimbólum elemzéséhez adott segítségét. Jutta SCHUMANN: Die andere Sonne. Kaiserbild und Medienstrategien im Zeitalter Leopolds I. Institut für Europäische Kulturgeschichte der Universität Augsburg. Colloquia Augustana. Band 17. Hrsg. Johannes BURKHARDT und Theo STAMMEN. Akademie Verlag Berlin, 2003. 78-79. 323. 76