Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

G. Etényi Nóra: A The Boston News-Letter hírei a szécsényi országgyűlésről. Újsághírek, diplomáciai jelentések és röpiratok

G. ETÉNYI NÓRA jelenítették meg Herkules küzdelmeként. I. Lipót császárrá koronázásakor 1658-ban is feltűnik a Herkules szimbólum, de a Margit Teréziával kötött házassága tiszteletére előadott „II Pomo d'oro" című operában is megjelenik a hűtlenséggel, elpártolással küzdő Herkules. Herkules, Herkules oszlopai, az oroszlánbőr és oroszlánfej V. Károly császár uralkodói image-éhez is szorosan kapcsolódik. A spanyol örökség iránti igényét hangsúlyozva I. Lipót császár propagandája V. Károly image-ével is párhuzamokat keresett, így a Herkules szimbólum az európai nagyhatalmi politikai státust is hangsúlyozta.

38 1690ben az augsburgi birodalmi gyűlésről, I. József római királlyá koronázásáról hazatérő császári család számára is készült diadalkapu, melynek középpontjában egy Herkules figura került.

39

1. József tiszteletére 1699-ben Fischer von Erlach tervezésében készült olyan diadalkapu, melyen a Herkules-ikonográfia áll a középpontjában.

40 A 17. második felében már nemcsak konkrétan az uralkodáshoz, hanem áttételesen a hatalom gyakorlásához szükséges erények szimbólumai kötődnek Herkuleshez. Az aulikus Esterházy Pál udvarának reprezentációjában is szerepet kap Herkules.

41 1665ben egy jezsuitákhoz köthető, doktori téziseket tartalmazó mű címlapján I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet jelenítették meg Herkulesként a hatalom oszlopai, az uralkodó erények szimbólumai között.

42 A barokk hőskultusznak köszönhetően Herkules az egyik legnépszerűbb mitológiai hős szerte Európában. Az emlékérem keltette felháborodás azt tükrözi, hogy a közgondolkodásban továbbra is az uralkodói hatalom megtestesítését látták a Herkules szimbólumban. Az erdélyi Cserei Mihály pontosan érzékelte a Rákóczi által veretett „arany numismák" szimbolikus jelentését: „magát Herkuleshez, a római császárt a hydrához hasonlítván, mintha régen megfogta volna a madarat, már mellyeszteni akarja vala. De közel sem úgy succedálna a dolog."

43 A bostoni újság híradása azt is érzékelteti, hogy a Herkules-érem korszerűen és hatékonyan szólt a külföldi közönségnek. De azt is közzéteszik az újságban, hogy a selmeci tárgyalások megszakadása után jó ok van attól félni, hogy a gyors megállapodás reménye köddé vált, mert azok a császári tanácsosok tárgyalnak tovább, akik a saját érdekeiket tartják szem előtt, nem pedig a béke megkötését. Rákóczi herceg és az elégedetlenek nem küldtek választ az új császár deklarációjára, mert nem tartják kielégítőnek az ajánlatot, vagy mert nem érzik biztosítottnak a királyság jogait, melyhez ragaszkodnak. Guido BRÜCK: Habsburger als „Herculier". In: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien 50 (1953) 191-198.; GALAVICS Géza 1980. 493-494.; Maria GOLOUBEVA: The glorification of Emperor Leopold I. in image, spectacle and text. Mainz, 2000. 107-113. 157-163. 38 Jutta SCHUMANN 2003. 100. 116. 189. 250. 267-268. 273-274. Franz MATSCHE: Die Kunst im Dienst der Staatsidee Karls VI. Ikonographie, Ikonologie und Programmatik des „Kaiserstils" Bd. 1. Berlin, New York 1981. Band I. 344-348. 39 BUZÁSI Enikő 1988. 165. 40 Jutta SCHUMANN 2003. 275-277. 41 GALAVICS Géza 1980. 42 KNAPP Éva-TÜSKÉS Gábor: Populáris grafika a 17-18. században. Budapest, 2004. 33-34., 63., 128. 43 CSEREI Mihály históriája. In: KÖPECZI Béla - R VÁRKONYI Ágnes: Rákóczi Tükör I. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. 2. kiadás. Budapest, 2004. 355. 77