Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ következett a konföderáció választott marsalljának, Piotr Bronisz pyzdry-i sztarosztának a kézjegye. Ezután 3 szenátori rangú kastellán névjegye reprezentálta még a szenátust 1704. április 19-én. Ekkor, összesítetten: 11 szenátor és 78 vajdai képviselő nyilvánította ki egyetértését a varsói konföderáció céljaival.

35 Ugyanezek az adatok a sandomierzi konföderáció esetében - sabbato ante Festum Sanctorum Viti et Modesti Martyrum proximo Anno Domini millesimo septingentesimo quarto = 1704. június 14-én közhírré téve - tekintélyt parancsolóbbak. A 22 szenátor között 4 lengyel és 3 litván „miniszter" (pl. a lengyel alkancellár, főkincstámok stb., litván főmarsall, referendarius stb) neve is felbukkan. A slachtát 25 vajdaság, tartomány (ziema) 132 megjelent képviselője, plusz a sandomierzi vajdaságból „generaliter wszystko", tehát az egész vajdaság képviselte.

36 Ez utóbbi jelenség - magától értetődően - kivételnek számított, a fő- és köznemes egyénileg döntött arról, hogy melyik társadalmi szövetséghez csatlakozik. Az idézett dokumentumok - már az általános konföderáció létrejöttekor - igazolják, hogy a konföderációkat territoriális szövetségenként értelmezni nem szabad. Nem fölösleges, ha néhány példával illusztráljuk a társadalom megosztottságát, egyéni érdekek szerinti csoportosulásukat. Amint azt már korábban említettem, az első világi szenátor, a krakkói kastellán (Hieronim Lubomirski) az interrex oldalán, a varsói konföderációban politizált, eközben a krakkói vajdaság 23 nemese a sandomierzi konföderációhoz pártolt.

37 Azt várnánk, hogy a svédeknek jobban kiszolgáltatott nagy-lengyelországi vajdaságok nemessége tömegesen felsorakozik a detronizáció - interregnum ügye mellett, ehelyett még a vajdák magatartása is ingadozó. Közülük például a poznani, a sieradzi vajda a varsói, a kaliszi, a rawai vajda a sandomierzi táborban található. Ezek után már meg sem lepődünk azon, hogy a varsói dokumentumot 6 poznani, a sandomierzit pedig 8 poznani vajdaságbeli nemes írta alá, a sieradzi vajdaság II. Ágost király jogfosztottságáért küzdő 4 képviselőjével szemben, 10 sieradzi vajdaságból érkezett képviselő a sandomierziek királyhűségére voksolt. Egy pillanatra térjünk még vissza a számokhoz! A varsói általános konföderáció megalakításáról 11 szenátor és 78 köznemes, a sandomierzi konföderáció életre hívásáról 22 szenátor, 132 megjelent nemes és nemesi képviselő, plusz a „sandomierzi vajdaság egésze" döntött.

38 Viszonyítási alapként szeretném megemlíteni Stanislaw Kutrzeba lengyel jogtörténész adatait, amelyek a felső- és alsóház létszámviszonyaira vonatkoznak. Ó145 szenátorról tud az 1677-es szabályozás után, de „a szász királyok idején" (II. Ágost és III. Ágost uralkodása idején) már 163 szenátor tanácskozott a felsőházban. Ugyanez az emelkedő tendencia érvényesül a képviselők számának tekintetében is: az 1677-es kimutatásba vett 172 fő (118 - Lengyelországból, 48 - Litvániából, 6 - Livóniából) a 18. Actum in Curia Varsaviensi, 2-5. (az oldalszámozás nélküli dokumentumot én láttam el oldalszámokkal) Actum in castro Sandomiriensi, 2-5. (az oldalszámozás nélküli dokumentumot én láttam el oldalszámokkal) Actum in castro Sandomiriensi, 2-3. Actum in Curia Varsaviensi, 2-5., Actum in castro Sandomiriensi, 2-5. 55