Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR A nemesség politikai aktivitása a szejm, illetve a vajdasági, tartományi gyűlések, a szejmikek ülésein nyilvánult meg. Az 1573. évi alkotmány szerint kétévente ült össze a „tárgyalásra jogosult három rendből álló" kétkamarás szejm (dwuizbowy sejm; trzy „stany sejmujace"),

20 maximum 6 hetes időtartamra, a rendkívüli szejmek 2-3 hétre. A kétkamarás szejm, a kb. 190 fős képviselők házából (izba poselska) és a kb. 150 fős szenátusból állt.

21 Ez utóbbi tagjai voltak az egyházi (érsekek, püspökök) és világi (vajdák, kastellánok = várnagyok) főurak. (A katonai parancsnokok, a hetmanok (főhetman, nagyhetman) nem voltak tagjai a szenátusnak a tisztség fontossága ellenére sem!) A királyt jelölő (convocatio) és a királyválasztó (electio) országgyűlésre -1530 óta - minden választójoggal bíró „állampolgár", azaz minden nemes viritim (fejenként) megjelenhetett. Egy korabeli gúnyos megjegyzés szerint, a szejm munkájában akár „200.000 lengyel választófejedelem" is részt vehetett.

22 Teljesen új fejezetet nyitott a parlamentarizmus történetében a közismert és hírhedt liberum veto. Ennek az elvnek érvényesítésével először 1652-ben élt egy Wladyslaw Sicinski nevű litván képviselő, mert az alkotmányban rögzített hathetes időből kifutottak a küldöttek. A „nem engedem" (nie pozwalam) felkiáltással a szejm ülésezésének a meghosszabbítását akadályozta meg, s ezáltal a szejm feloszlatását kényszerítette ki. A liberum veto előtti korszakban is találkozunk sikertelen szejmekkel, ha tetszik, félbeszakított szejmekkel a működési periódus kitolása ellenére is. Az 1652 utáni Kimutatások szerint 1587 és 1793 között 152 szejmet hívtak egybe a Rzeczpospolitában: 130 Varsóban, 11 Grodnoban, 8 Krakkóban, 1 Tomiiban (1626), 1 a litvániai Bresztben (1653) és 1 Lublinban (1703) zajlott le. - WÓJCIK, Zbigniew: Liberum veto. Krakow, 1992. 6.; A História sejmu polskiego I. kötete más időintervallumot vesz figyelembe. 1587-1696 között 100 szejm összehívására került sor. (Ideszámítva a koronázó szejmeket is!) 88 szejmet Varsóban, s csak 12-t tartottak Varsón kívül. Krakkóban 5 koronázó és 2 rendes, a litvániai Grodnoban 3, a litvániai Bresztben 1, Tomiiban 1 szejm gyűlésezett. - História sejmu polskiego. T. 1. (Pod red.: MICHALSKIEGO) Warszawa, 1984. 239. BARDACH, Juliusz (Pod red.:) História paiístwa i prawa Polski. Tom II. Od polowy XV wieku do r. 1795 (Wydanie drugie) Warszawa, 1966. 121. A szejm kompeteneciáiról 126-128. KROMER, Marcin: Polska czyli о polozeniu, ludnosci, obyczajach, urzçdach i sprawach publicznych Królewstwa Polskiego. Ksiçgi dwie. (Latinból fordította: KOZIKOWSKI, Stefan Eredeti címe: Polonia sive de situ, populis, moribus, magistratibus et republica Regni Polonici. Libri duo) Pojezierze-Olsztyn, 1977. 182-186. - 1569-ben a 139 fős testület 2 érsekből, 13 püspökből, 35 vajdából, 30 főkastellánból (kasztelan wiekszy), 49 kiskastellánból (kasztelan mniejszy) és 10 „miniszterből" (minister) tevődött össze. Az 1677-es szabályozás után 145 fősre, de a szász (II. Ágost és III. Ágost) korban 163 fősre duzzadt a szenátus létszáma. Ugyanez a tendencia érvényesült a képviselők számának a tekintetében is, a 172 fő (118 - Lengyelországból, 48 Litvániából, 6 - Livóniából) 182 főre módosult. - KUTRZEBA, Stanislaw: História ustroju Polski. Poznan, 2001. (az 1949. évi 8. kiadás reprintje) 178. HÜPPE: A lengyel alkotmány, 137., HOLDYS, Sybill: Sejm polski i parlament angielski w XVIXVII wieku. Porównanie procedury. In: PH 1980/3. 499., BARDACH - LESNODORSKI PIETRZAK: História paristwa i prawa polskiego, 220-222. KONOPCZYtfSKI: Liberum veto., 233-234. 50