Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben

AZ EURÓPAI HADI HELYZET 1705-BEN határról őszi hadjárat is indult, ám a hosszú forró nyár miatt csak október l-jén. A cél újra csak Badajoz birtokbavétele volt, ezt azonban Tessé marsall hadai ismét megakadályozták. Heves tüzérségi párbaj alakult ki, majd a túlerőre tekintettel és a vezetésbeli súrlódások miatt a szövetségesek már október 15-én el is álltak szándékuktól.

58 1705-ös európai háborús krónikánk végére érkeztünk. Ennek ismeretében nyugodtan leszögezhetjük, a még hosszú évekig folytatott spanyol és északi háborúban, továbbá a magyar szabadságküzdelemben, ez esztendőben semmilyen komoly elmozdulást nem tudott elérni egyik hadviselő fél sem. Európa északi, nyugati és déli térségeiben, valamint kellős közepén, a Kárpát-medencében még további évek erőfeszítései kellettek a döntéshez.

59 Magyarként azonban befejezésül még fel kell idéznünk, amit az ebben az esztendőben játszott magyar hadiszerepről tudunk. Nem II. Rákóczi Ferenc hadainak honvédő harcát kívánjuk akár csak röviden is felvillantani, ez túlságosan is jól ismert. Ezúttal csupán a császári hadseregben szolgálatot, kényszerű vagy önkéntes szolgálatot vállalt magyarokról kívánunk sommázva szólni. E tekintetben sem tudjuk számba venni az erősen változó számban alakított és feloszlatott irreguláris kötelékeket és szabadcsapatokat, az úgynevezett „hadinépet". Annál biztosabban tudhatjuk, hogy a császári állandó hadseregben a 33 gyalog-, 22 vértes- és 10 dragonyosezreden túl 4 hajdú- és 8 huszárezred létezett 1705-ben.

60 Bár a kisháborús műveletek előtérbe kerülése következtében magyarok minden hadszíntéren felbukkantak, azért igazában jelentős szerephez sehol sem jutottak. Miközben például az Erdély nélküli magyar felségterületen állomásozó császári tábori, vagyis az erődökben, várakban elhelyezettek nélküli létszám az év eleji 10 345 főről nyárra 16 500 főre nőtt, a köztük bevetett magyar hajdúk 255 főről és a magyar huszárok 259 főről alig ennek kétszeresére szaporodtak.

61 Mindenesetre a hadijelentések megemlékeznek a császári magyarok haditetteiről, így közlik, hogy a bajor mozgolódás elfojtására júliusban a Felső-Rajna mentéről odavezényelték a Lehoczky-huszárezredet.

62 Továbbra is a Felső-Rajna mentén portyázott a magyar huszárok zöme, a Kollonits-, Csáky-, Csonkabég-, Esterházy- és Gombos-ezredbeliek, míg az Ebergényi- és a Deák-huszárezredet a MolFZ, 517. skk. Ezeknek legszélesebb látókörű hadtörténelmi összefoglalásaként lásd: KA, Nachlässe und Sammlungen, B/61: HUBKA, Gustav Ritter von: Die Kriege der deutschen Kaiser Leopold I., Josef I. und Karl VI. gegen Ludwig XTV. und die gleichzeitigen Türkenkriege, Manuscript. Nemzetközi kapcsolattörténeti beágyazásra: REDLICH, Oswald: Das Werden einer Grossmacht. Österreich von 1700 bis 1740, 4. Aufl., Wien, 1962 ZACHAR József: A császári hadseregbeli magyarok 1683-1713. In: MUZSNAY Árpád (szerk): "Istennel, hazáért és szabadságért", Rákóczi-ünnepségek, Szatmárnémeti, 2003, 107. skk.; Uő.: Fejedelmi seregek és császári hadak harcban a királyságért. In: GEBEI Sándor (szerk.): Párhuzamos történelmi évfordulók (1703/1803-2003), Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Niva Serie, Tom. XXVIII, Eger, 2004. 5. skk. FZ, 414. skk., 442. skk. KA, AFA, Reich, 1705-VII-20, -34 39