Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben

ZACHAR JÓZSEF augusztus 10-én megindulva, átvonult hadaival Milánó Hercegségbe, hogy Lodinál át­keljen az Adda folyón. Az immár az ő üldözésére indult Vendôme marsall vezette fran­cia hadak ezt augusztus 16-án a Cassano melletti ütközettel megakadályozták. Erre a császári főparancsnok erőltetett menettel északnak, Treviglio felé fordult. Ismételten megütköztek hadai az üldözőkkel, így arra kényszerült, hogy visszavonuljon Brescia térségébe, végül csupán kisháborús műveletek végrehajtása után hadai ott vonultak té­li szállásra. 55 Röviden még feltétlenül ki kell tekintenünk a spanyol örökségért vívott hosszú há­ború magyar szempontból legtávolabbi hadműveleti térségében, a Spanyol Királyság­ban 1705-ben lezajlott hadieseményekre is. E harctéren jelentős angol-holland-portugál szövetséges had gyűlt össze, amely szilárdan birtokolta az előző évben elfoglalt, az At­lanti óceán és a Földközi tenger közti átjárót őrző Gibraltárt. Az itt állásba vonult erők György, Hessen-Darmstadt tartománygrófja, császári tábornok parancsnoksága alatt si­keresen védték ezt a stratégiai fontosságú erődítményrendszert, amelynek körülzárása jelentős francia-spanyol erőket kötött le. így René Tessé, Froullay grófja és Franciaor­szág marsallja tábori hadserege alig a szövetségesekének a felét jelentette csak. Gibral­tár birtoklásáért egyébként tengeri ütközet is folyt. Az ettől távol, a nyugaton portugál felségterületről meginduló szárazföldi szövetséges csapatok zöme az alcantarai Valen­cia, egy csoportosítása Salvaterra felé indult. Ezek birtokbavételét követően egyesült erővel Albuquerque ostromához kezdtek, majd annak május 21-i elfoglalása után Badajoz körülzárása következett. Ám a szembenálló francia-spanyol erők beérkeztekor az ostromra és e térség hódoltatására irányuló szándékot fel kellett adniuk. Ezzel a ta­vaszi hadjárat, amely végül is a Tajo völgyében való Madrid közeléhez jutást célozta, kudarcot vallott. 56 Eközben újabb erősítések érkeztek a Lisszabon kikötőjébe befutott angol és spanyol hajókon, akikhez I. Péter portugál király utasítására az ő hajói és hadai is csatlakoztak, hogy tengeri úton az ország keleti partvidékén fekvő Barcelonáig jutva, Cataloniában szálljanak partra. Útközben felszállt hozzájuk az akkor már a gibraltári szövetséges ha­daknál tartózkodó Habsburg Károly főherceg, azaz a jövendő III. Károly spanyol ellen­király. Barcelonában augusztus 16-án kötöttek ki, ott a helyi spanyol felkelők csatlakoz­tak a szövetségesekhez, akik birtokba vették a várost. A következő napokban V. Fülöp, XIV. Lajos francia király másodszülött unokájának, Anjou hercegének spanyol királysá­gával szembefordulva, a környező települések is meghódoltak az ellenkirály előtt, így ostrom alá vehették az erődöt. Miután ez is hamarost kapitulált, úgy döntött a szövetsé­ges hadvezetés, hogy hadai ott telelnek át, és csak a következő évben igyekeznek eljut­ni az ellenkirállyal Madridba. 57 Ugyanakkor az ország ellenkező térségében, a portugál KA, AFA, Italien, 1705-VII-23, -27, -35, -71, -75, -76, 1705-VIII-24, -25, -34, -41, -44, 1705-IX-3, -20, ­28, -42, -65, 1705-X-l, -22, -29, -34, 42, 1705-XI-13, -65, 1705-XII-22, -67, -111, -156, 1705-ХИЫ, -2 KA, AFA, Spanien und Portugal (a továbbiakban: Spanien), 1705-III-7, -19, 1705-IV-7, 1705-V-7, -9, -14, -30, 1705-XIII-9Í KA, AFA, Spanien, 1705-VI-17, 19, 11705-IX-4a, -14, -25, -26; Vö.: LYNCH, J.: Bourbon Spain, 1700-1808, Blackwell, 1989. 22. skk. 38

Next

/
Thumbnails
Contents