Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben

AZ EURÓPAI HADI HELYZET 1705-BEN ZACHAR JÓZSEF Úgy köszöntött az 1705-ös esztendő a szabadságharcát vívó magyarságra, hogy a közel félévtizede határain kívül és egymástól függetlenül vívott két nagy koalíciós háború, saját harmadik esztendőbe fordult küzdelméhez hasonlóan, tovább folytatódott. Ám az e három küzdelemben bekövetkezett előző évi fejlemények felcsillantották annak lehetőségét, hogy ezek valamilyen módon egymáshoz kapcsolódhatnak, egyúttal mindenütt azt a reményt keltették, hogy erőteljes folytatás esetén viszonylag közeli jövőben befejezhetőek. A nagy északi háborúban az e térségbeli nagyhatalom, a Svéd Királyság hegemóniájának megtörésére a Dán Királysággal és a Lengyel Királyság - Litván Nagyfejedelemség perszonáluniójával szövetkezett, saját nagyobb befolyására törekvő Orosz Birodalom sorozatos kudarcokat szenvedett. IV. Frigyes dán király már korán különbékére kényszerült, bár a háborúba újólag beavatkozott. Oroszországi hadisikerei után XII. Károly svéd király, hadaival kelet felől betörve, immár litván-lengyel földön folytatta a háborút, és e felségterületéről II. Ágost király, aki egyúttal és eredetileg I. Frigyes Ágost néven szászországi választófejedelem is volt, kiszorult. Mindenesetre I. Péter orosz cár össze tudta szedni erejét, és szintén lengyel földön folytatta svédellenes küzdelmét. Ugyanakkor az ország jelentős részének svéd megszállása és a jelenlévő svéd uralkodó nyomása eredményeként a cár pártfogoltjával és a sandomierzi konföderáció támogatottjával, II. Ágosttal szemben a lengyel rendek egy jelentős csoportosulása, a varsói konföderáció ellenkirálylyá választotta a svéd király jelöltjét, gróf Leszczynski Szaniszló poznani vajdát.

1 A másik, a spanyol Habsburg-örökségért vívott háborúban még súlyosabb fejleményt jelentett, hogy a Habsburg Birodalom, az Angol Királyság és az Egyesült Németalföldi Tartományok, a Hannoveri Választófejedelemség, a Brandenburgi Választófejedelemség, valamint kisebb szövetségeseik a meghatározó 1704. augusztus 13-i höchstädti csatagyőzelmet követően erősen visszaszorították a Francia Királyság, a Bajor Választófejedelemség, a Kölni Választóherceg-érsekség és kisebb csatlakozottaik haderejét, ezzel átvették a háborús kezdeményezést. Ennek következtében Savoya Hercegség átállt, Portugália Királyság pedig csatlakozott a Bécs vezette szövetségesekhez.

2 1 Vö.: ROBERT, M. (kiad.): Sweden's Age of Greatnesss, 1632-1718, London, 1972; KIRBY, D.: Northern Europe in the Early Modern Period. The Baltic War, 1492-1772. London, 1990; ENGLUND, R: The Battle of Poltava. The Birth of the Russian Empire. London, 1992; FELDMAN, J.: Polska w dobié wielkiej wojny pólnocnej, Krakow, 1925. 2 Vö.: KAMEN, H.: War of Succession in Spain, 1700-1715. London, 1969; SCHRYVER, R. de: Max II. Emmanuel von Bayern und das spanische Erbe. Mainz, 1966; MANDROU, R.: Louis XTV en son temps. Paris, 1973; DE COURCY: La coalition de 1701 contre la France. Paris, 1886. 29