Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Varga Kapisztrán: Szécsény és a ferencesek az 1705-ös országgyűlés idején
VARGA KAPISZTRÁN szárnyban állott a középkori kolostor ebédlője is. Ma nem ez a rendház refektóriuma, hanem az 1733-34-ben felépített nyugati szárny földszintjén lévő. Az északi szárnyban kapott helyet ekkor a konyha is, a régi refektórium mellett lévő középoszlopos teremben, melynek szerkezete árulkodik arról, hogy itt egy középkori középoszlopos terem visszaállítására történt bátortalan kísérlet. Hogy azonban ezt megtették, azt is bizonyítja, hogy jó magas falmaradványoknak kellett még ekkor is állniuk a középkori részekből. A nyugati szárnyon, a templomtól a raktárig, ekkoriban semmilyen épület nem állott csak falomladékok voltak. A História Domus azt nem árulja el, hogy a várfal omladékokról, vagy a kolostor egykori épületmaradványairól van-e szó. 10 Összességében tehát a szabadságharc idejére a kolostor nagy része már állott. A keleti traktusban összesen 10 tágas, boltozott cella állott készen, a mai Rákóczi termet pedig kettéosztva használták. Az első a provinciális, míg a második a provinciai titkár vendégszobája volt. 11 így érthető, hogy ide, a provinciáiisi vendégszobába szállásolták el 1705. szeptember 5-e és 10-e között II. Rákóczi Ferencet. A hagyomány logikus voltát az a tény is alátámasztja, hogy az ekkor is meglévő csigalépcsőhöz ez a szoba van a legközelebb, valamint az, hogy ez az emeleti traktus akkor is és most is a két lépcső közé esik, és viszonylag még ez volt akkor a ház leginkább szeparálható része. (Gondolhatunk itt őrség állítására stb.) Az északi szárnyban pedig a földszinti két cellával együtt 16 lakószoba állott rendelkezésre. 12 így a két traktusban összesen 26 személyt lehetett kényelmesen elhelyezni az országgyűlés idején A kolostorban lévő műalkotásokról is tudunk már ebben az időben. Nagy András említ egy Szent Ferenc képet, melyet 1704-ben festetett Boda Mátyás ipolyvarbói plébános 13 . Ezenkívül meg kellett lennie Széchényi György arcképének is. A templom A História Domus hoz egy folyamodványt, amit a testvérek, nagy jótevőjüknek Széchényi Györgynek írtak. Egész pontosan Nagy András sem tudja, mikor is írták, csak úgy gondolja, hogy 1692 és 1694 között íródott, mert megemlítik, hogy a 10.000 forintnyi alapítványi összeg még nem jutott el a ferencesekhez. Ebben a levélben a templom felépítéséhez kérnek segítséget. Megtudjuk belőle, hogy a tornyot még Koháry István befedette, 15 és hogy a templom támpillérei részben összeomlottak, részben az összeomlás fenyegeti őket. Ugyanilyen állapotban vannak a nagy nyugati ablakok, a templom boltozata pedig hiányzik. Azt gondolom, hogy ez a néhány kitétel fontos adatokkal I História Domus Caput ILArticulus 44. II História Domus Caput II. Articulus IV. 49. 12 História Domus Caput II. Articulus IV. 50. 13 História Domus Caput II. Articulus IV. 61. 14 Ld. 3. lábjegyzet. 15 Említi még a História Domus Caput III. Articulus I. 15. is 16 História Domus Caput III. Articulus I. 6. 220
